Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Nyers Rezsőnek, az MSZMP KB titkárának beszéde az MSZMP X. kongresszusán (Részlet)
— ugyanúgy, mint mi — akarják. Pártunk a jövőben is részt vesz a kommunista és munkáspártok sokoldalú találkozóin. A mi pártunk számára nincs nagyobb és megtisztelőbb feladat, mint szolgálni munkásosztályunk, népünk és ezzel együtt a nemzetközi kommunista mozgalom törekvéseit és céljainak valóraváltását. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak és elvtársnők! Pártunk X. kongresszusának határozataitól olyan célok kijelölését várjuk, amelyek valamennyi magyar kommunista, egész dolgozó népünk előtt új távlatokat nyitnak meg a gazdasági, társadalmi és kulturális élet minden területén. Kongresszusunk újra meghatározza nemzetközi politikai feladatainkat is. Meg vagyok győződve arról, hogy e feladatok teljesítésével hozzájárulunk a szocialista világrendszer egységének, erejének növeléséhez, a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődéséhez, az összes antiimperialista erők akcióegységének kibontakoztatásához, a békés egymás mellett élés elvének érvényre juttatásához, népünk és az egész emberiség legdrágább kincse, a béke fenntartásához és megszilárdításához az egész földkerekségen. NYERS REZSŐNEK, AZ MSZMP KB TITKÁRÁNAK BESZÉDE 25 AZ MSZMP X. KONGRESSZUSÁN (RÉSZLET) Tisztelt Kongresszus! A Központi Bizottság beszámolója nem hosszasan, de úgy érzem, mégis nagy nyomatékkal fejti ki pártunk álláspontját a nemzetközi gazdasági együttműködésről. Felmerül a kérdés: milyen összefüggés van a szocializmus teljes felépítése és a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődése között? A két dolog szorosan és kölcsönösen összefügg egymással. A szocializmus teljes felépítése csak hazánk termelőerőinek növekedésével, a termelőképesség nagymértékű fejlesztésével realizálódhat. Ez persze nem minden, ami szükséges a szocializmushoz, de biztos, hogy a mi esetünkben ez az egyik feltétel. Törvényszerű, hogy a nemzetgazdaságok extenzív forrásainak fogytával a fejlődésnek egyre inkább forrása lesz a nemzetközi gazdasági együttműködés. Pontosan ez a helyzet most hazánkban. Olyan korban élünk, amikor világszerte jelentkezik a termelőerők fejlődésében és a gazdasági életben a nemzetköziség tendenciája anélkül, hogy aláásná a nemzeti gazdaságok létét. Kétségtelen, hogy egy ország — például Magyarország — termelőerőinek adott színvonalát ma is nemzeti produktumnak kell felfognunk, de olyan nemzeti tényezőnek, amely nagymértékben a nemzetközi tudományos-technikai cseréből és munkamegosztásból táplálkozik. Ha lépést akarunk tartani a világgal, sőt széles területen közelíteni akarunk a világ legjobb teljesítményéhez, akkor — saját erőink koncentráltabb felhasználása mellett — mind többet kell igénybe vennünk