Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának előadói beszéde az MSZMP X. kongresszusán (Részlet)

1969-ben a magyar tudomány és kultúra értékeit több mint 60 országba juttattuk el. A szocialista országokkal való kapcsolatokon belül kiemelkedő szerepe van a Szovjetunióval való együttműködésnek. Teljes szakember- és művészcserénknek mintegy egyharmada a Szovjetunióval bonyolódik le. Az oktatásügyi együttműködés keretében jelenleg 1400 ösztöndíjasunk tanul a Szovjetunióban. A fejlődő országokkal való kulturális kapcsolatokban arra törekedtünk, hogy országunk anyagi erejéhez mérten támogassuk a fejlődő országokat önálló oktatási és tudományos hálózatuk kibővítésében, új szakemberek nevelésében és kulturális hagyományaik megőrzésében. 1968-ban 57 fejlődő országból 1089-en tanultak hazánkban. 238 személy vett részt kiegészítő képzésben; tanulmányútra 21, termelési gyakorlatra 41 személy érkezett; 18-an UNESCO támogatással rendezett tanfolyamokon vettek részt. Kulturális és tudományos együttműködési egyezményt 20 fejlődő országgal (8 ázsiai, 10 afrikai, 2 latin-amerikai) kötöttünk, és 19 országgal van tudományos és műszaki megállapodásunk. A tőkésországok közül kulturális egyezményünk van Finnországgal, Belgiummal, Olaszországgal, Franciaországgal, Angliával, Hollandiával, Norvégiával és Görögországgal. Műszaki-tudományos egyezményt kötöttünk Franciaországgal, Olaszországgal, Angliával és Ausztriával. Nem államközi, hanem egy-egy intézménnyel kötött megállapodásunk van az NSZK-val, az Egyesült Államokkal, Svédországgal, Japánnal. KÁDÁR JÁNOSNAK, AZ MSZMP KB ELSŐ TITKÁRÁNAK ELÖADÖI BESZÉDE 23 AZ MSZMP X. KONGRESSZUSÁN (RÉSZLET) Tisztelt elvtársak! Nemzetközi tevékenységünk és kormányunk külpolitikájának megítélésében pártunkban egység van és ez a politika a magyar nép teljes támogatását élvezi. Nemzetközi tevékenységünk fő célja, hogy biztosítsuk népünk számára a szocialista építőmunka külső feltételeit, valamint, hogy erőnktől telhetően védjük és szilárdítsuk a nemzetközi küzdőtéren a társadalmi haladás, a nemzetközi függetlenség, a béke pozícióit. A világban az alapvető, kibékíthetetlen ellentmondás a munka és a tőke közötti ellentmondás, amely az első szocialista ország megszületésével átlépte a nemzeti kereteket, ma pedig a két társadalmi rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus világméretű küzdelmévé vált. Objektív jelenség, hogy a szocialista világrendszer a haladás, a függetlenség, a béke erőinek támaszává, az imperializmus pedig a reakció, az elnyomás, az ellenforradalom támaszává és központjává vált. A nemzetközi helyzetet ezeknek az erőknek a harca határozza meg. A beszámolási időszak elmúlt négy éve alatt a haladás erői előrenyo-