Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának előadói beszéde az MSZMP X. kongresszusán (Részlet)

multak. Az imperialisták helyileg támadnak, elérhetnek ideiglenes sike­reket, de ez nem változtat azon a történelmi tényen, hogy kialakult és megszilárdult a szocialista világrendszer, szétestek a gyarmatbirodalmak, az imperializmus állandó belső és külső konfliktusokkal küzd és tartósan a politikai válság állapotában van. A nemzetközi imperializmus agresszív természete nem változott, ez ál­landó konfliktusok forrása, ezért a nemzetközi helyzet ma is bonyolult. Az agressziók nyomán, mint most Guineában, új tűzfészkek keletkeznek. Az emberiség még mindig gondok és megpróbáltatások közepette él, de a világ fejlődésének fő irányát, az imperializmus minden erőfeszítése elle­nére, mindinkább a szocializmus, a haladás, a nemzeti függetlenség erői határozzák meg. A szocialista világrendszer a társadalmi haladásnak döntő tényezője, támasza minden forradalmi, felszabadító harcnak. Léte kihat az imperia­lizmus politikájára, sőt a kapitalista országok belső és egymás közötti vi­szonyára is. A szocialista országok példája a gyakorlatban mutatja be az új társadalmi rend magasabbrendűségét, és reális távlatként tárja a világ elé az emberiség szocialista jövőjét. Az imperializmus fő célja a szocialista világ megsemmisítése. Minthogy számára ez lehetetlen, az im­perializmus kénytelen alkalmazkodni a valóságos erőviszonyokhoz, tak­tikáját időről időre változtatja, hol a durva erőszak, hol a békésnek álcá­zott és ravasz „fellazítás" eszközéhez nyúl. A szocialista világ fő ereje a Szovjetunió, amely a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelemre vitelével elsőként szakította szét az impe­rializmusnak az egész világot fojtogató láncát, és megnyitotta az utat min­den nép számára a szabadság, a szocializmus felé. A Szovjetuniónak, kom­munista pártjának elévülhetetlen érdemei vannak a szocializmus, a kom­munizmus építésében. Leggazdagabb tapasztalatai vannak az imperializ­mus elleni harcban is. A Szovjetunió internacionalizmusa példás; tapasz­talatainak óriási nemzetközi jelentősége van. A Szovjetunió a második világháború tüzében, hallatlan áldozatokat hozva, szétzúzta a fasizmus fő erőit, s ezzel megmentette az emberiséget egy új középkor fenyegető rémétől. A második világháborút követően, megtörve az USA atommonopóliumát, létrehozva saját nukleáris fegyverét, megmentette az emberiséget az imperialisták atomzsarolásától, egy új, mo­dern barbárság sötét árnyékától. Mindenki másénál nagyobb a Szovjet­unió, a szovjet nép szerepe, felelőssége és áldozatvállalása az egész em­beriség életbevágó érdekeiért. A Szovjetunió a maga hatalmas és legyőz­hetetlen erejével a nemzetközi imperializmus agresszív erőinek fő féken­tartója és elrettentője. A Szovjetunióhoz való viszony mindig választóvíz volt a politikában, a haladás és a reakció erőinek megkülönböztetésében. Mozgalmunkban a Szovjetunióhoz való helyes, elvi viszony az internacionalizmus fokmérője. Pártunk elutasítja a szovjetellenesség minden formáját, mert a szovjet­ellenességnek tett legkisebb engedmény is rombolja a haladás, a szocializ­mus erőit, és az osztályellenség, az imperializmus kezére játszik. A Szovjetunió felszabadítónk, szövetségesünk, igaz barátunk és legjobb segítőnk az élet minden területén. A Szovjetunióhoz való viszonyunk nyílt

Next

/
Oldalképek
Tartalom