Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Az MSZMP X. kongresszusának anyagaiból

1970. október 20—21-én 27 európai kommunista és munkáspárt Moszk­vában megvitatta az európai biztonságért folytatott harc további felada­tait. Az elmúlt időszakban pártunk erejéhez mérten igyekezett kapcsolatokat kiépíteni a jelentősebb antiimperialista szervezetekkel és mozgalmakkal. Kapcsolat létesült a Proletár Egység Olasz Szocialista Pártjával, a Japán Szocialista Párttal, a nyugatnémet, a finn és a belga szociáldemokrata párt­tal. NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATAINK A külkereskedelmi áruforgalom 1966—1970 között több mint 50 százalék­kal bővül, egyenlege várhatóan kedvezőbb lesz, mint az 1961—1965. évek­ben volt. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban változatlanul a szocialista or­szágoknak van a legnagyobb szerepük. Dinamikusan nőtt a feldolgozóipari termékek kivitele (gépeké, berende­zéseké, ipari fogyasztási cikkeké). Behozatalunkban ugyancsak gyorsan bővült e termékek forgalma. A mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek kivitele ugyancsak jelentős volt. A III. ötéves terv időszakában fokozódott a közvetlen termelési együtt­működés mind a szocialista, mind a tőkésországokkal. A KGST keretében eredményeket értünk el a gyártásszakosításban, s kötöttünk kétoldalúan is néhány jelentős együttműködési szerződést baráti partnereinkkel. Fej­lődtek kooperációs kapcsolataink is (elsősorban a közúti járműgyártásban). A KGST-országok közötti munkamegosztásban igen sokirányúan ve­szünk részt. Ez az együttműködés a magyar népgazdaság számos terüle­tének fejlődésére kihat, sok esetben meghatározó jelentőségű. A III. ötéves terv időszakában áruforgalmunk a Szovjetunióval évi át­lagban csaknem 10%-kal növekedett. A Szovjetunió jelentős mértékben ré­szesedik külkereskedelmi forgalmunkban (kb. 35%-kal). A két ország között több államközi egyezményt kötöttek, amelyek elő­segítették és a jövőben is elősegítik a két ország közötti gazdasági kapcso­latok fejlődését. Ilyen pl. a timföld-alumínium egyezmény, a „Barátság П" kőolajvezeték létesítése, a zöldség- és gyümölcsegyezmény stb. Előké­szület alatt van több szakosítási és kooperációs egyezmény, amelyek meg­valósítása elősegíti a gazdasági együttműködés magasabb fokra emelését. A két ország tudományos és műszaki tervezési intézményei között létre­jött széles körű kapcsolatok, a szakemberek kölcsönös cseréje, a kutatási eredmények és a műszaki megoldások kicserélése több területen kedvező volt a termelési és áruforgalmi kapcsolatokra. Egyes konstrukciók közös kialakítása, fejlesztési feladatok koordinálása számottevően hozzájárult a közlekedési eszközök és a híradástechnikai berendezések műszaki fej­lesztéséhez. A III. ötéves terv időszakában külkereskedelmi forgalmunk a fejlett tőkésországokkal évi átlagban 12,5%-kal emelkedik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom