Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Az MSZMP X. kongresszusának anyagaiból

A fejlett tőkésországok részesedése összforgalmúnkban az 1965. évi 25%-kal szemben ez évben várhatóan 29% lesz. A hagyományos árucsere-forgalmon túlmenően a III. ötéves terv időszakában fejlődött és bővült a magyar és a tőkés vállalatok közötti kooperációs tevékenység. Magyarország és a harmadik világ országai között sokoldalú gazdasági kapcsolatok alakultak ki. Ezek között legerőteljesebb a kereskedelem fejlődése, de a kapcsolatok kiterjednek a hitelnyújtásra és a műszaki-tudományos együttműködésre is. A fejlődő országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalom az 1966— 1970 közötti években átlagosan körülbelül évi 8%-kal növekszik. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGÁNAK NÉHÁNY ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATA A VILÁGGAZDASÁGGAL A magyar népgazdaság világviszonylatban közepesen fejlett gazdaságnak számít. A KGST-közösségen belül is hasonló a helyzet. Fejlődési üteme a világ átlagához, valamint a fejlett tőkésországok átlagához képest gyorsnak mondható, a szocialista országok átlagához pedig hasonló. A magyar ipar termelésén belül — a többi KGST-országhoz viszonyítva — igen nagy súlya van az alapanyagok termelésének. A vaskohászat a magyar ipar 8,7%-át teszi ki (ez Csehszlovákiában 10,6%, az NDK-ban 6,9% és Lengyelországban 7,6%). Magyarország a KGST-tagországok villamosenergia-termelésének mindössze 1,5, acéltermelésének mindössze 2,0 %-át adja. A gépipar szerkezeti aránya a fejlett ipari országokéhoz hasonló. A vegyipar ezzel szemben még nem érte el azt a súlyt a termelésben, ami jellemző a fejlett termelőerőkkel rendelkező országokéra. A fogyasztási cikkeket gyártó könnyűipari ágak aránya Magyarországon magasabb, mint a fejlett tőkés- és szocialista országokban, de alacsonyabb, mint a nálunk kevésbé fejlett szocialista országokban. Az élelmiszeripar ugyancsak magasabb arányban szerepel, mint a tőkésországokban. A magyar mezőgazdaság fejlettségi szintje nem éri el sok tekintetben a nyugat-európai fejlett tőkésországok mezőgazdaságáét, a KGST-tagországok átlagos viszonyaihoz képest azonban a fejlettek közé tartozik. Az egy lakosra jutó élelmiszerek mennyisége Magyarországon jóval meghaladja a KGST-tagországok átlagát, a terméshozamok, illetve a fajlagos állati termékkihozatali számok is magasabbak a KGST-tagországok átlagánál. Magyarország bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba, a nemzetgazdaság terjedelméhez képest elég nagy. Ezt mutatja, hogy az export volumene az összes nemzeti jövedelemnek kb. 36—38%-át teszi ki. Ez az arány megközelíti a hozzánk hasonló nagyságú országok arányszámát, és nagyobb, mint a nagy országok hasonló mutatója. Az egy főre jutó külkereskedelmi forgalom tekintetében a KGST-tagországok közül hazánkat Csehszlovákia, az NDK és Bulgária előzi meg.