Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Augusztus - Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének beszéde I. István születésének ezredik évfordulója alkalmából rendezett székesfehérvári alkotmányünnepi nagygyűlésen (Részletek)
a népek és országok nemzetközi együttműködésének kiszélesítéséért. Diplomáciai tevékenységünkkel, magas szintű kölcsönös látogatásokkal és tárgyalásokkal azon fáradozunk, hogy hozzájáruljunk az államok együttműködéséhez, a népek közeledéséhez és barátságához, az európai biztonság szilárd rendszerének a megteremtéséhez s az ezt előkészítő összeurópai értekezlet minél közelebbi időpontban való összehívásához. Az imperialista vezető körök nyílt és burkolt formában egyaránt igyekeznek akadályokat gördíteni az értekezlet összehívása elé. Véleményünk szerint az összehívás feltételei megérettek. A Szovjetunió nagy nemzetközi tekintélyével, diplomáciai erőfeszítéseivel tető alá hozta a Német Szövetségi Köztársasággal kötött egyezményt, amely az európai biztonság fontos elemeit tartalmazza, többek között a jelenlegi európai határok sérthetetlenségét és az erőszakról való lemondást. Az európai biztonsági értekezlet színhelyét, Helsinkit, valamint a résztvevők körét az előkészítő véleménycserék tisztázták. A budapesti külügyminiszteri értekezlet új javaslatokat tett az értekezlet napirendjére, valamint az előkészítéssel kapcsolatos egyéb fontos kérdésekre. Az amerikai imperializmus kambodzsai és laoszi beavatkozása tovább mélyítette az indokínai válságot, kiváltva a világközvélemény felháborodását s felszítva az Egyesült Államokon belül is a háborúellenes mozgalmat. A Magyar Népköztársaság támogatja a vietnami, a kambodzsai és a laoszi nép igazságos harcát az amerikai agresszorral szemben. A kambodzsai beavatkozás még inkább arra ösztönzi a haladó erőket Indokínában, hogy egységesen lépjenek fel az antiimperialista harcban. Ez az egység előbb vagy utóbb kikényszeríti az amerikai csapatok feltétel nélküli kivonását, s a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Délvietnami Nemzeti Felszabadítási Front és a dél-vietnami ideiglenes kormány ismert javaslatai alapján, az 1954. és az 1962. évi genfi egyezmények szellemében megteremti a békét, a függetlenséget és a semlegességet ebben a térségben. Az Egyesült Államok vezető köreit nagy felelősség terheli a közel-keleti háborús konfliktus kirobbantásában és a feszültség fenntartásában. Ma már mindenki előtt világos, hogy az izraeli agresszió nem érte el a célját, a haladó arab rendszereket nem sikerült megsemmisíteni, sőt a rájuk kényszerített harcban politikailag, gazdaságilag és katonailag megerősödtek. Ebben a helyzetben az izraeli agressziót nyíltan támogató Egyesült Államok is arra kényszerült, hogy a Biztonsági Tanács 1967. évi határozata alapján tegyen javaslatokat. A Szovjetunió és más szocialista országok, az arab országok többségének egyetértésével, pozitívan fogadnak minden olyan kezdeményezést, amely egyengeti a Biztonsági Tanács határozatainak a megvalósítását. A Biztonsági Tanács határozatainak a végrehajtása nemcsak a konfliktusok békés politikai megoldását eredményezné, hanem biztosítaná Izrael Állam létét is, amelyet jelenlegi vezetőinek további esztelen, nacionalista és imperialista politikája veszélybe sodorhat.
