Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának ünnepi beszéde a fasizmus felett aratott győzelem 25. évfordulóján a Vígszínházban

győzelem után is, a német imperializmus és monopoltőke. Az imperialista hatalmak — megszegve a második világháború után vállalt kötelezettségeiket — létrehozták a Német Szövetségi Köztársaságot; tétlenül nézték, sőt támogatták és támogatják az NSZK militarista és revánsvágyó köreinek agresszív politikáját, jelentős szerepet szánnak a nyugatnémet fegyveres erőknek, az új Wehrmachtnak a NATO-ban, és nem lépnek fel erélyesen és határozottan a nácizmus újjáéledése ellen. A szocialista világrendszer létrejötte, erőinek viharos növekedése azonban új helyzetet teremtett a világban és Európában. Ma az emberiség nyugodtabban élhet, mert a Szovjetunió atom és rakéta szuperhatalom, a szocialista országok erősek, és mert a békéért vívott harcban velünk együtt lépnek fel a világ más békeszerető népei is. Az erőviszonyokkal az imperialisták is kénytelenek számolni. A Brandt-kormány részéről megnyilvánuló tárgyalási készséget, az európai feszültség enyhítésére, az államközi kapcsolatok normalizálására irányuló törekvések hangoztatását pozitív dolognak tartjuk. Meg kell azonban azt is állapítanunk, hogy az NSZK kormánya nagy történelmi késésben van. Negyedszázad múltán meg kell végre érteniük, hogy a fasizmus legyőzésével új helyzet alakult ki Európában. Megerősödtek és szilárdak a szocialista országok. Német földön létrejött és szüntelenül erősödik a német történelem első munkás- és parasztállama, az első német békeállam, a Német Demokratikus Köztársaság. Ez megmásíthatatlan történelmi valóság, amit Bonnban is el kell végre ismerniük. Le kell mondaniuk a fegyveres erőszakról, meg kell fékezniük a revánsról álmodozó, újraéledő fasiszta erőket, el kell fogadniuk a második világháború eredményeként kialakult államhatárokat. Konkrét cselekedetekkel és nem puszta szólamokkal kell szolgálniuk Európa békéjét és biztonságát. Európa népei széles körű egyetértéssel fogadták a Varsói Szerződés tagállamai budapesti értekezletének felhívását az európai biztonság rendezésére. A népek akaratának ez a határozott megnyilvánulása a polgári kormányok túlnyomó többségét is arra késztette, hogy nyilatkozataikban e nagy horderejű kérdés konstruktív rendezése mellett foglaljanak állást. A Szovjetunió következetes és határozott békepolitikája, a szocialista országok növekvő tekintélye, Európa népeinek egyre erőteljesebben kibontakozó békemozgalma arra készteti őket, hogy komolyan mérlegeljék az európai biztonsági értekezlet előkészítését. Bízvást kijelenthetjük: bár sok még a rendezetlen és tisztázatlan kérdés, vannak még nem lebecsülendő erők, amelyek makacsul kitartanak reakciós, haladásellenes céljaik mellett — az idő a békét és biztonságot sürgető országoknak és népeknek dolgozik. Egyre kézzelfoghatóbb közelségbe kerül az európai biztonság kérdéseit tárgyaló konferencia megvalósulása. Európában negyedszázada béke van. De nem feledhetjük, hogy az amerikai imperialisták — ugyanazok, akik atombombát dobtak Hirosimára és Nagaszakira — ma hadüzenet nélkül, bűnös háborút viselnek a nemzeti függetlenségét védő dél-vietnami nép és a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen, gyilkolnak Indokína egész térségében, Kambodzsában és Laoszban is. A világ egész haladó közvéleménye — és természetesen a magyar dolgo-