Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1969

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Dr. Tímár Mátyásnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének előadása a budapesti diplomáciai testület tagjainak (Részletek)

DR. TÍMÁR MÁTYÁSNAK, A MINISZTERTANÁCS ELNÖKHELYETTESÉNEK ELŐADÁSA A BUDAPESTI DIPLOMÁCIAI TESTÜLET 18 TAGJAINAK (RÉSZLETEK) Az 1968-as év a gazdasági reform bevezetésének az éve volt. Nagy előkészület­tel és nagy izgalommal néztünk elébe; ehhez hasonló mélységű reform Magyar­országon az utóbbi évtizedben nem volt. Az első év tapasztalatai azt mutatják, hogy sikerült a reformot úgy elő­készíteni, hogy a gazdasági életben zavarok nem mutatkoztak. Amint önök jelentésekből, a Statisztikai Hivatal évi jelentéséből, de személyes tapasztala­taikból is tudják, jelentősebb, a szokásost meghaladó áremelkedés nem volt Magyarországon, munkaerő-foglalkoztatási problémák nagyobb mértékben nem jelentkeztek. Általában azt mondhatjuk, hogy normálisan, zökkenőmen­tesen történt az átmenet. Hozzáfűzhetem ehhez még azt is, hogy a tervszerű­ségben, vagyis abban, hogy a népgazdasági tervben megszabott feladatokat hogyan hajtottuk végre, szintén jók az eredmények: a legfontosabb mutatók nem voltak rosszabbak ez évben sem, sőt egyes tervszerűségi mutatók jobbak, mint az előző években. A lakossági fogyasztás körülbelül 5%-kal nőtt az elmúlt évben, a beruházá­sok lényegében az 1967-es év szintjén alakultak. Megjegyzem, hogy ezt jó ered­ménynek tekintjük. Az ipari termelés körülbelül 5%-kal nőtt, az építőipari termelés ennél vala­mivel nagyobb mértékben, a mezőgazdasági termelés - az igen rossz időjárási viszonyok ellenére - körülbelül 1-2%-kal nőtt, ezen belül nagyobb mértékben az állattenyésztés. A kiskereskedelmi forgalom 7%-kal emelkedett. Kedvezőek voltak a kül­kereskedelmi eredmények is. Általában tehát pozitívan értékeljük ezt az első évet, s a nemzetközi vissz­hang is ezt tükrözi. A szocialista országokban és a tőkésországokban is elisme­rik - mind a hivatalos fórumok, mind a sajtó - a reform alapos előkészítettsé­gét, zökkenőmentes bevezetését. A külkereskedelemre vonatkozóan is elmondhatjuk, hogy az átállás zavar­talan volt, az export 5-6%-kal, az import 2-3%-kal nőtt, összességében jól zártuk az évet. Az az intézkedés, hogy a termelővállalatok közvetlenebb kap­csolatba lépjenek a piaccal, bevált, s nagyon hasznosnak bizonyult, hogy köz­vetlenül érzik a világpiac impulzusait. A szocialista országokba irányult export csaknem 10%-kal nőtt az elmúlt évben, az import pedig kb. 5%-kal. A fejlett tőkésországokba valamivel kevesebbet exportáltunk, mint 1967­ben. Ezt nem tartjuk kedvező jelenségnek. Az import is alatta maradt az előző évinek. A fő ok itt a diszkriminatív intézkedések alkalmazása, aminek követ­keztében például a közöspiaci agrárexportunk 11%-kal csökkent. Az ipari export fejlődési üteme is kisebb volt, mint az előző években. Ennek következ­ménye, hogy a közöspiaci országokból csökkent az import, elsősorban az NSZK­ból, francia forgalmunk pedig lényegében stagnált. Erősödött a forgalom né­hány tőkésországgal, így például Ausztriával, Kanadával és Japánnal, de szá­mos más állammal is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom