Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Július - Péter János külügyminiszter beszéde az Országgyűlés 15. ülésszakán

delemség volt Európában, azok egymás békéjét is sokszor veszélyeztették; amikor viszont a német birodalmi egységtörekvések sikerrel jártak, akkor a német militarista, imperialista hatalmi törekvések az egész európai, sőt a világbéke sáncait is ostromolták. A több német állam léte tulajdonképpen ismertebb a történelem számára, mint az egységes német államalakulat. Még az egységes államalakulatban is ismertebb a föderációs, szövetségi rendszer, mint a teljesen egységes államszervezet. Most van először - tisztelt Országgyűlés-olyan német állam, a Német Demokratikus Köztársaság, amelynek nem hatalmi és militarista törekvései vannak, hanem az európai és általában a világbéke szolgálatát tekinti fő feladatának. Ez az új típusú német állam a német egység megteremtését is olyan alapokon keresi, amelyek erősítik a nemzetközi béke és biztonság ügyét világméretekben. Mi megértjük azt, hogy a német nép együtt, közös határok között, saját hazájában szeretne élni. Az út azonban efelé nagyon hosszú és bonyolult. A kiindulás az adott helyzet elfogadása lehet. Ez a német nép esetében azt jelenti, hogy a két német állam tényének elfogadásából kell kiindulni. Európa biztonsága ügyében is az egyik legfontosabb kérdés a két német állam tényének elismerése. Mi minden kormányközi, diplomáciai tárgyaláson akár más kontinensek országaival, akár nyugat-európai országokkal tárgyalunk -arra törekszünk, hogy figyelmük középpontjába állítsuk a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság egyidejű elismerésének a szükségességét. Más kontinensek országai tulajdonképpen beavatkoznak az európai viszonyok alakulásába a nemzetközi béke és biztonság ügyének rovására, sőt valóban saját kárukra is, ha egyedül a Német Szövetségi Köztársaságot ismerik el és ha hivatalos diplomáciai, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat egyedül azzal tartanak. A földkerekség egész területén minden ország érdeke azt diktálja, hogy a két Németország tényét ismerjük el és ebből kiindulva keressük a német kérdés és az európai problémák megoldását. A Magyar Népköztársaság baráti kapcsolatai a Német Demokratikus Köztársasággal ismertek. A Német Szövetségi Köztársasággal is vannak hivatalos kapcsolataink. Kereskedelmi képviseleteink államközi megállapodások alapján működnek országainkban. Ha azonban valaki a Német Szövetségi Köztársaság európai lehetőségét és szerepét azon akarja mérni, hogy a szocialista országoknak nyújtott ajánlata a diplomáciai kapcsolatok felvételére milyen fogadtatásban részesül, az nem feltétlenül veszi figyelembe a német kérdés és az európai biztonság problémáinak minden összefüggését. A diplomáciai kapcsolatok felvételének kérdését két módon lehet megközelíteni. Lehet úgy, hogy a két érintett kormány a két ország között felmerülő vitás kérdések tisztázásának első lépéseként kezeli a diplomáciai kapcsolatok felvételét. Éppen az ilyen kapcsolatok alapján kívánhatják az érdekelt felek a diplomáciai kapcsolatoknál lényegesebb kérdések megvitatását és rendezését. De a nemzetközi gyakorlat ismerhet a tapasztalatok alapján fordított megközelítési eljárást is. Előfordulhat, hogy a diplomáciai kapcsolat felvétele a vitatott kérdésekben való megállapodás befejezéseként történik meg, mintegy betetőzéseként a vitatott kérdések megtárgyalásának. A mi tapasztalataink azzal kapcsolatban, ahogyan a Német Szövetségi Köztársaság egyes hivatalos körei az NSZK-szovjet, az NSZK-román, az NSZK-jugoszláv diplomá-