Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - IV. A Balkán-háború kiterjesztése. A jugoszláv—magyar örökbarátsági szerződés létrejötte. Magyarország részvétele a Jugoszlávia elleni támadásban (1940. november 23.—1941. április 9.)

gondolatot. Maga is úgy találja, hogy az összekapcsoló momentumok ápolására kell helyeznünk a súlyt. Szívesen vállalkozik arra, hogy a jugoszláv és magyar történelemtudósok együttműködésének gondolatát Belgrádban felveti és támogatja. A történelmi kapcsolatokon kívül a folklore, a népművészet, a népszokások szerinte is sok rokonságot és hasonlóságot tüntetnek fel, ennek a felderítésével is hasznos szolgálatokat lehetne tenni a két nép közötti barátság ügyének. Ezek után a Miniszterelnök Úr rátért arra, hogy mindkét ország érdekében álló technikai természetű feladatok megoldása is hozzátartoznék a baráti viszony kiépítésének programjához. Ilyen volna például a magyar—jugoszláv határtól északra illetőleg délre eső Dunaszakaszon a szükségesnek mutatkozó szabályozási munkálatok elvégzése. A Mohács és Bezdán közötti Dunaszakaszon, magyar oldalon Szirinánál, jugoszláv oldalon Tovarniknál két zátonyos és szűköleti pontja van a Dunának, ahol tél idején a jég megtorlódik, ami áradásokra vezet. A jégtorlódás és az áradások elkerülésének érdekében kívánatos volna, ha ezeken a szűkületi pontokon a medret megfelelően kimélyítenők. A Duna-Rajna csatorna kiépítésével nyilvánvalóan megélénkülő dunai hajózás érdekében is szükség van erre a szabályozásra, amit a német kormány előreláthatólag úgyis kívánni fog tőlünk. Számolnunk kell azzal, hogy a németek ezer tonnás vagy ennél nagyobb hajókat is járatni kívánnak majd a Dunán, amihez pedig a meder kimélyítésére több ponton szükség lesz. Jó lenne erről mielőbb gondoskodni. A Miniszterelnök Úr erre vonatkozólag átadta a jugoszláv külügyminiszternek az A) alatt mellékelt francia nyelvű Pro Memoriá-t, valamint a kérdéses Dunaszakasznak megfelelő magyarázószöveggel ellátott térképvázlatát.

15

6 A jugoszláv külügyminiszter megígérte, hogy a kérdést jugoszláv szakértők elé terjeszti. Véleménye szerint legjobb lenne, ha a magyar és jugoszláv szakértők együtt beszélnék meg a teendőket és állapodnának meg a végrehajtás módozataira nézve. A közöttünk rendezésre váró kérdések sorában — folytatta előadását a Miniszterelnök Úr — természetesen első helyen állanak a jugoszláviai magyar kisebbség ügyei. Örömmel állapította meg, hogy az utóbbi időben általában javult az atmoszféra a magyar kisebbség kérdéseinek kezelésénél. A jugoszláv kormány több kielégítő rendelkezést bocsátott ki; sajnos, a helyi hatóságok sok esetben nem tesznek eleget ezeknek a rendelkezéseknek, s így a magyarság számos jogos kívánsága továbbra is teljesítetlen marad. Elsősorban arról kellene gondoskodni, hogy a közigazgatás szervei végrehajtsák azt, amit a jugoszláv kormány a magyar kisebbség számára elvben biztosított. A Miniszterelnök Úr úr ezután a B) alatt mellékelt francia nyelvű feljegyzésben foglaltaknak megfelelően ismertette a jugoszláviai magyar kisebbség legsürgősebb kívánságait. A kisebbségi oktatásügyre vonatkozó kívánságok körül élénkebb eszmecsere indult meg, amelynek során magyar részről még a következőkre mutattunk rá : A magyar kisebbség kívánságainak teljesítését a jugoszláv kormány számára kétségkívül nagy mértékben megkönnyíti az, hogy a jugoszláviai németség hasonló 15

6 A mellékletet nem találtuk a külügyminisztériumi iratok között. 884