Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - IV. A Balkán-háború kiterjesztése. A jugoszláv—magyar örökbarátsági szerződés létrejötte. Magyarország részvétele a Jugoszlávia elleni támadásban (1940. november 23.—1941. április 9.)

természetű igényeit Belgrádban igen messzemenően honorálták. Rámutattunk arra, hogy a Jugoszláv Királyságban számos olyan óvoda van, amelyben a gyer­mekekkel német nyelven foglalkoznak; hogy a német oktatási nyelvű elemi isko­lák, illetőleg iskolai tagozatok száma cca. 560; hogy a középfokú oktatás terén is a németség helyzete összehasonlíthatatlanul kedvezőbb, mint a magyarságé; hogy az iskolai beíratásoknál a német tanköteles gyermekekkel szemben a néve­lemzés rendszerét nem alkalmazzák, a német tanköteles gyermekeket a szülők be­jelentése alapján veszik fel az iskolába, és a német gyermekek beíratása külön bi­zottság jelenlétében történik, amelyben a helyi német kisebbség két tagja is részt vesz. Ezzel szemben magyar foglalkoztató nyelvű óvoda egyáltalában nincsen. Az elemi iskolák magyar tagozatainak száma is nagyon távol van attól, hogy kielégí­tő legyen. A magyar tagozatok sok helyen csak papiroson léteznek, mert a tago­zatnál működő tanító alig tud magyarul. Ez a helyzet a szabadkai és zentai gim­náziumok, valamint a belgrádi tanítóképző intézet úgynevezett magyar tagozatá­nál is, ahol magyarul oktatni képes tanszemélyzet hiányában a növendékek taní­tása legnagyobbrészt mégis csak szerbül folyik. Az a kérdés, vajon a magyar tan­köteles gyermek az elemi iskola magyar tagozatába, avagy a szerb tanítási nyelvű iskolába kerüljön-e, még mindig egyedül az iskolaigazgató elhatározásán fordul meg. Számos eset van arra, hogy kétségkívül magyar anyanyelvű gyermekeket is jugoszláv iskolába utalnak csak azért, mert nevük esetleg szlávhangzású. De meg­történik ez olyan gyermekeknél is, akik például a Molnár, Kovács, Tóth vagy Rácz nevet viselik. A névelemzésnek ez a rendszere az oka annak, hogy még az olyan községekben is, ahol az elemi iskolának van magyar tagozata, a magyar anyanyelvű tankötelesek nagyrésze mégis a szerb iskolában részesül oktatásban. A B) alatt mellékelt francia nyelvű Pro Memoria" 7 mellett átadtuk a jugosz­láv külügyminiszternek a) azoknak a községeknek a jegyzékét (64 község), amelyekben az elemi is­kola magyar tagozatának felállításáról feltétlenül gondoskodni kellene. b) azoknak a községeknek a jegyzékét (54 község), ahol a magyar tagozat vagy csak papiroson létezik, vagy nem elegendő a községbeli magyar tankötele­sek befogadására, c) azoknak a magyar tanítóknak, illetőleg tanároknak névjegyzékét, akik Dél-Szerbiában szerb iskolákban vannak alkalmazva, végül d) azoknak a magyarul nem tudó szerb tanítóknak névjegyzékét, akik úgy­nevezett magyar tagozatoknál működnek. Arra a szuggesztiónkra, hogy a jugoszláviai német kisebbség részére biztosí­tott messzemenő iskolai engedmények megkönnyítenék a jugoszláv kormány helyzetét a magyar kisebbség hasonló természetű kívánságainak teljesítésénél, Cincar-Markovic azt válaszolta, hogy a jugoszláv kormány ebben a tekintetben a reciprocitás alapjára helyezkedik. Emellett megmaradt ama ellenvetésünk is, hogy a jugoszláviai német kisebbség kívánságainak teljesítésénél tudomásunk 15 7 A mellékletet nem találtuk a külügyminisztériumi iratok között. 885

Next

/
Oldalképek
Tartalom