Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet
Iratok - II. A második bécsi elöntés (1940. június 27.—1940. augusztus 31)
232. A BERLINI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Berlin, 1940. augusztus 8. Szigorúan bizalmas! 190/pol. főn.—1940. Kétizben táviratban s legutóbb írásban bátorkodtam jelentést tenni Nagyméltóságodnak arról a növekvő kedvetlenségről, amelyet itt a müncheni találkozó óta Weizsäcker báró államtitkárnál egyre gyakrabban tett látogatásaim, neki előadott panaszaim okoztak. 36 7 Legutóbbi látogatásom alkalmával Weizsäcker látható megelégedéssel vette tudomásul azt a közlésemet, hogy a magyar kormány mily teljes bizalommal viseltetik a birodalmi kancellár úr iránt s mily nagy jelentőséget tulajdonít az ő jótanácsainak. Örömmel hallotta azt is, hogy a birodalmi külügyminiszter úr felfogását honorálva hajlandók vagyunk elállani egy határmenti város megszállásának követelésétől. 36 8 Ugyanekkor azonban az államtitkár a románok magatartására vonatkozóan előadott újabb közléseimre elég határozottsággal újból igyekezett értésemre adni, hogy német részről azt óhajtanák, maradjunk egyelőre szigorúan s teljes bizalommal a müncheni megbeszélések bázisán, s ne vonjuk be őket mintegy állandó bejelentéseinkkel, tájékoztatásunkkal, panaszainkkal a magyar—román közvetlen eszmecserébe, amelybe ők most nem kívánnak beavatkozni. Tekintettel Weizsäcker közléseire, valamint más mértékadó vagy jól tájékozott német helyeken szerzett további benyomásaimra, bátorkodom Nagyméltóságodat tisztelettel a következők megfontolására kérni : Német részről majdnem merev következetességgel ragaszkodnak ahhoz, hogy ügyünknek támogatása, a velünk szemben érzett rokonszenv és barátság kifejezést nyert a müncheni találkozón. Ugyanott azonban kifejezésre jutott az a német elhatározás is, hogy mindenekelőtt magyar—román közvetlen tárgyalásokat kívánnak s ebbe a legkisebb mértékben sem akarnak beavatkozni. Amennyiben a közvetlen tárgyalások eredményre nem vezetnének, úgy új helyzet áll elő. Bármely természetű német beavatkozásra, újabb állásfoglalásra, tehát csak ekkor, azaz ennek az új helyzetnek a megvizsgálása után kerülhet sor, természetesen a Münchenben velünk szemben kifejezett német beállítottságnak, egyúttal azonban annak is számbavételével, melyik felet terheli a felelősség a tárgyalások eredménytelenségéért. Német részről azonban — ezt hangsúlyoznom kell — egyelőre még ennek a később esetleg felmerülő felelősségnek a kérdésével sem akarnak foglalkozni, hanem teljesen kívül akarnak maradni az óhajtásuknak megfelelően megkísérelt közvetlen tárgyalásoknak. '"Lásd e kötet 263, 270, 271, 272. sz. iratait, valamint AdtAPol. Serie D. X. 218. 284. sz. iratok - Wilhelmstrasse, 340, 341. sz. iratok. ,6 sLásd AdtAPol. Serie D. X. 305. sz. iratot, magyarul közli: Wilhelmstrasse, 342. sz. irat. 427
