Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet
Iratok - IV. A Balkán-háború kiterjesztése. A jugoszláv—magyar örökbarátsági szerződés létrejötte. Magyarország részvétele a Jugoszlávia elleni támadásban (1940. november 23.—1941. április 9.)
nyomdának megtiltotta azon indoklással, hogy Magyarországon propagandát csak a magyar kormány csinálhat és nem más. A zsidókérdésben Németország részéről különböző formában nyomás érvényesült a probléma gyorsabb és gyökeresebb megoldása érdekében. Ezzel szemben a miniszterelnök úr végül november 20-án személyesen feltárta Hitler vezér és kancellár előtt azon okokat, melyek a kérdés a német példa szerinti megoldását nálunk kizárják, s ebben az összefüggésben megmagyarázta neki a magyarországi különleges helyzetet. 17 8 Ha végül valaki elolvassa a miniszterelnöknek miniszterelnökségének két esztendeje alatt a magyar szuverenitásról, függetlenségről, a totalitárius formával szemben a parlamentarizmus fenntartásáról, a magyar nemzeti gondolatnak más európai nemzeti felfogásokkal szemben való különbségéről és hasonló témákról beszédeiben és írásaiban tett nyilatkozatait, amelyek mind a parlamentben vagy máshol a nagy nyilvánosság előtt történtek és amelyek magyar és németnyelvű lapokban mindenkor in extenso megjelentek és egyidejűleg realizálja, hogy ez a kormány még ma is helyén van és ezt az álláspontot érvényesíteni tudja, az tisztában kell, hogy legyen azzal, hogy mesék azok az állítások, hogy Magyarország jogilag és nagyrészt ténylegesen is függő helyzetben volna Németországtól, — függőbb helyzetben, mint bármelyike a Németország által eddig meg nem szállott kis országoknak. (Svájc, Jugoszlávia, Bulgária, Portugál, Svédország.) Amidőn végül a németek azzal a kívánsággal álltak elő, hogy rövidhullámú jádióleadónkat adjuk nekik napi két órára bérbe, a kívánság teljesítése elől a mai napig elzárkóztunk. * Eszakerdély visszaszerzésének hiteles története Magyarország soha senki előtt nem palástolta, hogy Romániával szemben úgy mint más két szomszédjával szemben is területi revindikációi vannak. Legfőképen Romániával szemben, amelytől Erdélyt visszaköveteli. Magyarország azonban a Népszövetség és minden más fórum előtt mindenkor hangoztatta, hogy a revíziót igyekezni fog békés úton kiharcolni, lehetőleg a világ meggyőzése által. A világháború utáni első 18—20 évben a hatalmat kezükben tartó nyugati államok nem tettek semmit a délkelet-európai népek összebékítésére, a közöttük lévő differenciák kiegyenlítésére és gazdasági együttműködésük elősegítésére, mely gazdasági együttműködés előfeltétele volt egy későbbi kulturális és politikai megértésnek, esetleg együttműködésnek, — amely együttműködés in parentesi 17 8 Hitler és Teleki tárgyalásairól lásd AdtAPol. Serie D. XI. 365. sz. iratot, magyarul közli: Wilhelmstrasse 366. sz. irat. A zsidókérdéssel kapcsolatos német észrevételekről lásd e kötet 458. sz. iratát. 899
