Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet
Iratok - IV. A Balkán-háború kiterjesztése. A jugoszláv—magyar örökbarátsági szerződés létrejötte. Magyarország részvétele a Jugoszlávia elleni támadásban (1940. november 23.—1941. április 9.)
Magyarország mindaddig, amíg Románia maga nem hívott be német tancsapatokat Romániába, amiről annakidején az angol követet is informálta Románia, nem engedett át német csapatokat területén. A német csapatok csak akkor kezdtek átmenni, amikor Románia hívta őket. Magyarország kikötötte, hogy a csapatok csak vasúton mehetnek át és Magyarországon meg nem pihenhetnek. Ezt a kívánságát honorálták s ez mindmáig érvényben van. Magyarország nem járult hozzá ahhoz, hogy az átutazás alatti élelmezést német vezetés alatt német commandók lássák el, hanem azt sajátmaga intézi. A németek által vásárolt árut az elszállításig maga őrzi és nem engedte meg, hogy — mint kívánták — németek által őriztessék. 17 5 Amidőn egy esetben a román lokomotívok késedelme miatt Sepsiszentgyörgyről német csapatok gyalogmenetben akartak Brassóba, Romániába vonulni, a magyar szállításvezető vezérkari tiszt ezt megtagadta avval, hogy gyalogmenetelő csapatokkal szemben magyar határőrség fegyveres ellenállást fejtene ki. A csapatok megvárták a lokomotívot és vonaton folytatták útjukat. Ismeretes az az eset, hogy 1939 szeptemberében, amidőn a német csapatok Przemysl táján állottak és Lengyelország már jóformán le volt törve, a németek hadműveleteik gyorsítására Magyarországtól azt kívánták, hogy a Szlovákia keleti részében lévő vasútvonalra, mely nem függ össze a többi szlovák vasutakkal, 22 km-es darabon Kassánál magyar területen vonulhassanak át a német csapatszállító vonatok. Magyarország ezt haladéktalanul azonnal megtagadta avval az okadatolással, hogy Lengyelországgal szemben, a melynek népével a magyar nép mindenkor a legbarátságosabb érzületet táplálta ilyent engedélyezni nem férne össze a magyar nemzet becsületével. 17 6 Magyarország akkor kész volt esetleges erőszakos átvonulást fegyverrel is megakadályozni és erre az intézkedést megtette volna. A lengyel követség eltávozása után a német kormány a magyar kormánnyal közölte, hogy a Romániában levő lengyeleket hazaszállítja, s felajánlotta, hogy ugyanakkor a még Magyarországon levő többezer lengyel menekültet szintén hazaszállítja, hogy Magyarországot ezen tehertől megszabadítsa. A miniszterelnök azt válaszolta, hogy ehhez nem járul hozzá, mert a lengyel követség távozása után immár övé a lengyelekről való gondoskodás teljes erkölcsi felelőssége. Ennek következtében csak olyanokat engedhet elutazni, akik azt maguk kérik. Németország sajtópropaganda és irodalmi egyezményt kívánt kötni 1941. januárjában Magyarországgal. Ennek értelmében egyik fél sem tehetett vagy írhatott volna semmit, ami a másik félnek árt vagy ami ellen az tiltakozik, Magyarország ennek az egyezménynek megkötését visszautasította. 17 7 A németek egyik képes újságukat nagy példányszámban magyarul is kívánták kiadni s azt vagy Németországban vagy Magyarországon nyomatni. Magyarország megmondotta, az ilyen külföldön szerkesztett magyar nyelvű lapnak határon bejövetelét meg fogja tiltani, a Magyarországon való megjelenést pedig a 17 5 Lásd e kötet 542. sz. iratát. 17 6 Lásd DIMK IV. 379. sz. iratát. 17 7 Lásd e kötet 575. sz. iratát és jegyzeteit. 898
