Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

597. 1941. III. 4. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Berlin A követ hosszas beszélgetést folytatott Ribbentroppal és a bolgár külügyminiszter társaságában Hitlerrel is. Hitler úgy nyilatkozott, hogy Németország a háborút megnyerte ; katonailag érvényesül teljes fölénye Európában, egyetlen ellenségét, Angliát még az év folyamán legyőzi; a délkelet-európai helyzetet Magyarország, Románia és Bulgária csatlakozásával a háromhatalmi egyezményhez tisztázottnak látja ; kifejezte bizalmatlanságát Jugoszlávia iránt és célzást tett Magyarország és Bulgária területi követeléseinek jogosságára. E beszélgetés alapján is az a benyomása Sztójaynak, hogy Törökország határait garantálják; Hitler Görögországról nem tett említést. A beszélgetéssel Sztójay szerint, a bolgár követet kívánta meggyőzni, hogy csatlakozásuk a háromhatalmi egyezményhez helyes lépés volt. (905) Az ankarai ideiglenes magyar ügyvivő számjeltávirata a külügyminiszternek A szovjet kormány nyilatkozata Bulgária csatlakozásáról a háromhatalmi egyezményhez kedvezőtlen a bolgár kormánnyal szemben. (909) Az ankarai ideiglenes magyar ügyvivő számjeltávirata a külügyminiszternek Papén nagykövet átadta a török államfőnek Hitler üzenetét, amely szerint Németország barátságos érzelmekkel viseltetik Törökország iránt és ellene semmiféle támadó szándéka és követelése nincs. (909) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek 599. sz. irat folytatásaként: török köztársasági elnök úgy nyilatkozott, hogy mindent el fog követni annak elkerülésére, hogy Németországgal konfliktusba keveredjék. (910) A külügyminiszter számjeltávirata a berlini magyar követnek Utasítja a követet : illetékes német helyeken hangsúlyozza, hogy a jugoszláv külügyminiszter budapesti látogatása alkalmával mindkét részről kifejezték szándékukat, hogy a tengelyhatalmaknak az új európai rend kialakítására irányuló politikájához hozzájárulnak ; a beszélgetés tárgya egyébként a két ország viszonyára, ennek konkrét kérdéseire szorítkozott. (910) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Német csapatok bevonulása nem hatott Ankarában meglepően; befejezett ténynek tekinthető, hogy az akció nem váltja ki Törökország háborúba lépését, ez még akkor sem valószínű, ha Bulgária is megtámadja Görögországot. (911) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Schmidt német külügyi sajtófőnök március 4-én sajtókonferencián foglalkozott a Bulgária megszállása után kiadott TASZSZ-jelentéssel. Leszögezte, hogy valódi ellentétről a német és szovjet álláspont között nem lehet beszélni; a véleménykülönbség csak abból adódik, hogy a Szovjetunió kívül áll a háborún, és ezért Bulgária megszállásában a háború kiterjesztését, míg Németország az angol háborús próbálkozások kivédését látja, amely egy lépéssel közelebb hozhatja a háború végét, Schmidt kifejtette, hogy Németország nem lehet tekintettel a háborún kivül álló szempontjaira, s politikájában sem tűr beleszólást. (912) 604. 1941. III. 5. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Belgrád Cincar-Markovic reményét fejezte ki, hogy a magyar—jugoszláv barátságos együttműködés hosszú időre szól ; a salzburgi megbeszélések alapján bízik abban, hogy Németországnak Jugoszláviával szemben sem területi, sem átvonulási követelései nincsenek, amelyeket nem is tudna teljesíteni; aggo598. 1941. III. 4. Ankara 599. 1941. III. 4. Ankara 600. 1941. III. 5. Ankara 601. 1941. III. 5. Budapest 602. 1941. III. 5. Ankara 603. 1941. III. 5. Berlin 83