Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

605. 1941.111.6. Berlin 606. 1941. III. 6. Róma 607. 1941.111. 6. Lisszabon 608. 1941. III. 6. Ankara 609. 1941. III. 7. Budapest 610. 1941. III. 7. Ankara 611. 1941. III. 7. Berlin 612. 1941. III. 7. Berlin dalmát fejezte ki Bulgária részéről a macedón kérdésben felújult irredenta magatartás miatt; a TASZSZ-nyilatkozatnak nem tulajdonít túlságos jelentőséget; Eden görögországi látogatásáról nyert értesülései szerint az angolok a háború kiterjesztését a Balkánra nem tartják kívánatosnak. (913) A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek 601. sz. iratra válaszolva: német hivatalos körökben kedvező benyomást keltett Cincar-Markovic budapesti látogatásának lefolyása. (915) A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek A Buti olasz, Mackensen német és Hristic jugoszláv követekkel folytatott beszélgetésről jelenti : Bulgária csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez már november óta valószínű volt. A német csapatok egyelőre nem támadják meg Görögországot, időt hagynak Olaszországnak, hogy sikereket érjenek el az albániai fronton; a németek nem számítanak ellenállásra Görögországban. A német követ bizalmatlanságának adott kifejezést Jugoszláviával kapcsolatban; várható, hogy a háromhatalmi egyezményt aláírják, de ezért előnyökre nem számíthatnak, talán elkerülhetik a német csapatok bevonulását. (916) A lisszaboni magyar követ jelentése a külügyminiszternek Altalános politikai beszélgetést folytatott az új angol nagykövettel, aki kívánta a lehetőségét az angol—német megegyezésnek ; a Szovjetunió beavatkozását nem tartja valószínűnek: Bulgária csatlakozását a tengelyhez elítélte. (917) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A külügyi vezértitkár bizalmas információja szerint Törökország nem lép be a háborúba, mert ezt hiányos felkészültsége nem teszi lehetővé; események elé azonban éber várakozással tekint, tart attól, hogy Jugoszláviát is belekényszerítik a tengely politikájába, ami fokozná a Törökországra gyakorolt német nyomást; bízik az angol győzelemben és segítséget csak onnan várhat; előfordulhat azonban, hogy átütő német sikerek esetén új fordulatot vesz a török politika. (920) A külügyminiszter számjeltávirata a montreali magyar konzulnak Utasítja a követet: tiltakozzon a kanadai miniszterelnök azon kijelentése ellen, hogy Magyarország kereskedelmi szempontból ellenséges államnak tekintendő, mivel Magyarország nem hadviselő állam és jogi kapcsolataiban Nagy-Britanniával és a domíniumokkal nem történt változás. (921) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Török külügyminiszter szavaiból arra következtet, hogy Bulgária Görögország elleni akcióját nem tartják valószínűnek ; reménykednek abban, hogy kívül maradhatnak a konfliktuson; Görögország helyzetét pesszimistán ítélik meg. (921) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek A birodalmi propagandaügyi minisztérium egyik jól értesült és magas beosztású hivatalnoka felháborodással nyilatkozott az olasz vezetőkről, s személy szerint Cianóról, valamint a tisztikarról, őket okolta a háborús sikertelenségekért. (922) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek A német—szovjet viszonyt a balkáni fejlemények kiélezték; bár ezt hivatalosan cáfolják, egyre több bíráló hang hallható a szovjet politikáról. A követ szerint az összeütközés a két rendszer közötti alapvető ellentét miatt elkerülhetetlen. (923) 84