Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

590. 1941. II. 27. Róma 591. 1941.11.28. Ankara 592. 1941. III. 1. Bécs 589. 1941. II 27. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Berlin A jó idő beálltával várható a német invázió Anglia ellen; a németek 1941 folyamán döntést akarnak kierőszakolni; a Földközi-tengeren és Észak­Angliában. valamint Görögország ellen esetleg Bulgária bevonásával közös német—olasz akciók várhatók; mindezen hadműveletek győzelmes befeje­zésére a német erőket számban és ütőképességben egyaránt alkalmasnak tartja ; ha ez mégsem lehetséges, akkor véleménye szerint előtérbe kerül a Szovjetunió megsemmisítése, azaz a Kelet-Európának Németország továb­bi ellátása szempontjából való megszervezése. (888) A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Olaszország és Németország között még nincs, de folyamatban van sajtó­egyezmény kidolgozása; a gyakorlatban azonban az illető sajtóelőadók a sajtószervek vezetőivel naponta megbeszélik és egyeztetik a sajtónak adan­dó direktívákat. (890) Az ankarai ideiglenes magyar ügyvivő számjeltávirata a külügyminiszternek Eden ankarai látogatását a Bulgáriával kapcsolatos események hatására határozta el. A követ bizalmas értesülései szerint török részről továbbra is szilárdan kitartanak az angol szövetség mellett, de offenzív hadműveletekre nem képesek és nem is szándékoznak azt folytatni. (891) A bécsi magyar főkonzul telefon-számjeltávirata a külügyminiszternek Sztójay jelenti, hogy a németek a Dunán három hidat vertek, március 2-án átlépik és megindulnak Görögország ellen. Burgaszt és Várnát biztosítot­ták, ami a Szovjetunió ellen is szól ; ha Jugoszlávia vagy Törökország akci­ót kezd, megtámadják, ami Jugoszlávia felosztását vonná maga után. Hitler Sztójayval és a bulgár követtel Ribbentrop jelenlétében nyilatkozott a balkáni helyzetről; szívélyesen beszélt a magyar—német viszonyról és megelégedését fejezte ki a bulgárok csatlakozása felett a háromhatalmi egyezményhez. (892) Az ankarai ideiglenes magyar ügyvivő számjeltávirata a külügyminiszternek A bulgár és a német követ egymást követően közölték a török külügymi­niszterrel Bulgária csatlakozását a háromhatalmi egyezményhez: mindket­ten biztosították, hogy az az országaik közti kapcsolatot nem érinti. (893) Gróf Teleki Pál miniszterelnök feljegyzése a washingtoni és londoni magyar követnek Teleki a megfelelő felhasználás és szavaik irányítása céljából kifejti a köve­teknek nézeteit Magyarország helyzetéről és a magyar külpolitika fő céljai­ról; eszerint Magyarország legfontosabb feladata a háborúban megőrizni hadseregének épségét, számítva a Németország vereségéből következő ke­let-európai kaotikus állapotokra. Az Észak-Erdély visszafoglalásáról szóló feljegyzésben a bécsi döntés előzményeit tárgyalja. (893) 595. 1941. III. 4. A budapesti angol követnek átadott emlékeztető Budapest A magyar kormány álláspontja a semlegesség értelmezéséről a Romániába átvonuló csapatok kapcsán. (903) 596. 1941. III. 4. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Berlin Kapcsolatban az 592. sz. iratokkal: Bulgária csatlakozásakor a háromha­talmi egyezményhez a formalitások körülbelül megegyeztek Magyarország csatlakozásának ünnepélyes külsőségeivel; Ribbentrop az Anglia elleni há­ború folytatásáról nyilatkozott; a bolgár külügyminiszter állást foglalt a szomszédaihoz, különösen a Szovjetunióhoz fűződő jó viszony további fenntartása mellett. (904) 593. 1941. III. 2. Ankara 594. 1941. III. 3. Budapest 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom