Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

nyújt Olaszországnak, ami közelebb hozná a háború lehetőségét. A követ lehetségesnek tartja, hogy a törökök angol befolyásra elkerülhetetlennek tartják a háborút, nem zárja ki a preventív hadműveletek lehetőségét. (738) 488. 1940. XI. 23. A külügyminiszter számjeltávirata az ankarai magyar követnek Budapest Szavainak irányítására közli, hogy Magyarország a háromhatalmi egyezményhez Ribbentrop szeptember 27-i felszólítására csatlakozott, mivel életbevágó érdeke, hogy Közép-Európa és a Balkán politikai és gazdasági rendezése részvételével történjék. A tengelyhatalmakkal együtt a háború időbeni megrövidítésére és lokalizálására törekszik. A magyar—német viszony romlásáról szóló hírek minden alapot nélkülöznek. (739) IV. A BALKAN-HABORU KITERJESZTESE. A JUGOSZLÁV—MAGYAR ÖRÖKBARÁTSÁGI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE. MAGYARORSZÁG RÉSZVÉTELE A JUGOSZLÁVIA ELLENI TÁMADÁSBAN (1940. november 23.—1941. április 9.) 489. 490. 1940. XI. 23. Ankara 1940. XI. 23. Berlin 491. 1940. XI. 25. Ankara 492. 1940. XI. 26. Belgrád 493. 1940. XI. 27. Ankara 494. 1940. XI. 27. Ankara 495. 1940. XI. 27. London Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Papén Berlinből Ankarába visszatérve kijelentette, hogy a tengelyhatalmaknak nincs támadó szándékuk Törökország ellen, és az olasz—görög háborút lokális ügynek tekintik; ez az álláspont csak akkor módosulna, ha Anglia tengelyellenes katonai frontot létesítene Törökországgal. A török külügyminiszter állást foglalt a semlegesség fenntartása mellett. (743) A berlini magyar követ levele a külügyminiszternek Antonescu aláírta Románia csatlakozását a háromhatalmi egyezményhez. Sztójay feltételezi, hogy németek ezután még inkább a magyar—román ellentétek elsimítására fognak törekedni; javasolja, hogy Bukarestbe erélyes új követet küldjenek, aki a német katonai körökkel is jó kapcsolatban van, Antonescu és Tuka látogatásáról szóban jelent. (744) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Papén kijelentéseinek következtében kormánykörökben csökkent a feszültség; véleménye szerint ezek a kijelentések nem zárják ki Németország beavatkozásának lehetőségét a Balkánon, de előbb biztosítani akarják Törökország be nem avatkozását; lehetségesnek tartja azonban azt is, hogy Németország tavaszig nem indít katonai akciót. (745) A belgrádi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A régensherceg és a kormány elfogadta Csáky javaslatait a barátsági szerződésre. A követ kéri, hogy rendeljék haza megbeszélésre. (746) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Török sajtó gúnyos hangnemben írt Magyarország és Románia csatlakozásáról a háromhatalmi egyezményhez, az önállóság elvesztéseként értékelte. A követ tiltakozott a külügyminiszternél. (747) Az ankarai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Bizalmas értesülése szerint Papén, mint azt feltételezte, a török külügyminiszternél óvatos formában érdeklődött, mit tesz Törökország, ha Németország Jugoszlávián vagy Bulgárián át csapatokat küld Görögországba az olaszok támogatására? A kormánypárt állítólag a háborúba lépés mellett foglalt állást. (747) A londoni magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Anglia katonai helyzete a Földközi-tenger térségében javult. Bulgária ellen71