Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

496. 1940. XI. 27. Moszkva 497. 1940. XI. 27. Belgrád 498. 1940. XI. 27. Budapest 499. 1940. XI. 28. Berlin 500. 1940. XI. Berlin 28. 501. 1940. XI. 28. Róma 502. 1940. XI. 29. München 503. 1940. XI. 29. Ankara állását a tengely nyomásával szemben két tényező okozza: szovjet biztatás és görög sikerek; Románia és Szlovákia csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez nem keltett feltűnést. Magyarország csatlakozását földrajzi helyzetével és az igazságtalan békeszerződéssel magyarázzák. (748) A moszkvai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Molotov berlini látogatásakor semmiféle megállapodás nem jött létre a két fél között ; a német—szovjet viszony változatlan, a szovjet külpolitika megőrizte önállóságát. (749) A belgrádi magyar követ levele a külügyminiszternek A 492. sz. irat folytatásaként; Csáky szóbeli utasítása alapján egymást kölcsönösen érdeklő kérdésekben szorosabb konzultációt javasolt a jugoszláv külügyminiszternek; felvetette Csáky belgrádi látogatásának és ezzel egyidejűleg egy magyar—jugoszláv barátsági szerződés megkötésének lehetőségét. nem titkolva, hogy ez német kezdeményezésre történik. Jugoszláv részről a javaslatot elfogadták. (750) Gróf Csáky István külügyminiszter expozéja a külügyi bizottság előtt Magyarország csatlakozásáról a háromhatalmi egyezményhez A magyar kormány diplomáciai erőfeszítései eredményeként elsőnek sikerült csatlakozni a háromhatalmi egyezményhez, így biztosítani részvételét Európa újjá rendezésében : bejelenti, hogy Jugoszláviával szorosabbra kívánják fűzni a kapcsolatokat. (752) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek A külügyi hivatal egyik jól informált szermélyisége a követség egyik tagja előtt azt a kijelentést tette, hogy a hivatalos német köröket elkedvteleníti a budapesti lengyel követség munkatársaival szemben mutatkozó előzékenység; a követ figyelmeztet arra. hogy a magyar—lengyel viszony a háború előtt is sok félreértésre adott alkalmat. (758) A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Ritter nagykövettel tisztázta a romániai német olajszállítások tranzitjával , kapcsolatban felmerült vitás kérdéseket; Ritter szemrehányást tett amiatt, hogy Magyarország a múltban a Németországgal hadi állapotban levő Angliát és Franciaországot bizonyos szállításokkal támogatta; Sztójay szerint Ritter nem tekinthető minden vonatkozásban Magyarország őszinte barátjának. (759) A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Mussolini megelégedését fejezte ki, hogy Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez; véleménye szerint Antonescu nem képes megbirkózni a politikai helyzettel. (761) A müncheni főkonzul jelentése a külügyminiszternek Münchenben meleghangú kommentárokkal kísérték Magyarország csatlakozását a háromhatalmi egyezményhez, azonban a Románia javára kifejtett propaganda ezt messze felülmúlja. (762) Az ankarai magyar követ jelentése a külügyminiszternek A 489., 493., 494. sz. iratokhoz kapcsolódva: Papén nyilatkozatait továbbítja a török külügyminiszternél folytatott tárgyalásokról. Papén célja a török be nem avatkozás biztosítása; a török külügyminiszter előtt hangsúlyozta a szovjet—német viszony kiegyensúlyozottságát; német részről akceptálják Molotov berlini látogatásakor kinyilvánított óhaját, hogy Törőkországra ne terjesszék ki a háborút: Papén szerint várható, hogy a Szovjetunió felveti a tengerszorosok kérdését. (763) 72