Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - II. A második bécsi elöntés (1940. június 27.—1940. augusztus 31)

111. A RÓMAI MAGYAR KÖVET TELEFON-SZÁMJELTÁVIRATA A KÜLÜGYMINISZTERNEK 75. szám. Róma, 1940. június 28. 13 ó 30. Titkos! Délben fogadott Ciano gróf ; elmondotta, hogy német kormány nem bátorította szovjetet ultimátumadásra, az neki nem is nagyon kellemes, de ellene nem tehet semmit. Úgy Berlin, mint Róma tanácsolják Romániának, hogy engedjen.

2

4 Arra kéri magyar kormányt, ne ragadtassa el magát súlyos következményekkeljáró lépésre. Tengelyhatalmaknak és különösen Németországnak fontos érdeke, hogy keleten nyugalom meg ne zavartassék. Ugyanezt mondják Bulgáriának is. Bele tudja élni magát lelkiállapotunkba. Most még nincs itt a pillanat, amikorjogos nemzeti követelményeinket megvalósítsuk, de annak is megjön az ideje, és akkor számíthatunk Olaszország teljes támogatására. Ciano gróf nem tesz különbséget olasz és magyar érdek között és mindig mellettünk fog állni. Villani Küm. Számjel. Megfejtett számjeltáviratok könyve. K. 74. Olasz o. 185. 1940. Másolat. 112. A BERLINI MAGYAR KÖVET TELEFON-SZÁMJELTÁVIRATA A KÜLÜGYMINISZTERNEK 156. szám. Berlin, 1940. június 28. 14 ó 17. Statissime! 451 /biz. számú claris távmondatom kapcsán.

2

5 Államtitkár-helyettes ma, június 28-án, d.e. 11,30-kor közölte velem, hogy fenti számú jelentésem második bekezdésében, ill. második mondatában foglaltakat tárgytalannak tekintsem, tehát előzetes válasznak ezt se tekintsük. 2

4 A római követ 74. sz. ugyanaznap keltezett táviratában közli, hogy beszélt Mackensen római német követtel, aki kijelentette: „orosz ultimátum nem lepte meg; románok nem tehettek mást, mint azt elfogadni". (Küm. Számjel. K 74. Római követség számjeltáviratai— 1940 — 184. sz.) 2

5 Lásd e kötet 106. sz. iratát. 227