Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - II. A második bécsi elöntés (1940. június 27.—1940. augusztus 31)

Kijelentette, hogy birodalmi külügyminiszter az új helyzethez még nem foglalt állást és kért, hogy egyelőre ezt hozzam Nagyméltóságod tudomására. Szerinte románok elfogadták orosz követeléseket s orosz megszállás folyamatban van, nem hiszik, hogy oroszok túllépnék a megjelölt vonalat. Német— orosz viszonyt jónak minősítette. Sztójay Küm. Számjel. Berlini követség számjeltáviratai. 1940. //. 295. Másolat. 113. NAPIJELENTÉS VON CLODIUS KÖVET ÉS CSÁKY ISTVÁN KÜLÜGYMINISZTER MEGBESZÉLÉSÉRŐL Budapest, 1940. június 28. Ma magamhoz kérettem von Clodius német követet, aki a német gazdasági tárgyalásokat vezeti Magyarországon, s a következőkre kértem fel. Keresse fel von Ribbentrop külügyminisztert és nevemben a következőket mondja neki : Magyarország úgy látja e helyzetet, hogy Románia belpolitikailag nem bírja ki az orosz nyomást. A forradalom veszélye fenyeget nemcsak Erdélyben, de az egész Ó-Királyságban is. A magyar kormány ezekre az eshetőségekre felkészül, mert nem teheti ki az országot annak, hogy meglepetések érjék. Nem tartom kizártnak — mondottam — hogy a kisebbségek és a kommunista agitáció folytán megvadított román tömeg lázadásban tör ki abban az elkeseredésében, hogy Románia közel 50000 km

2 területet adott át kardcsapás nélkül Oroszországnak. A német birodalomnak — folytattam — csak érdeke lehet, hogy az anarchia ne harapódzék el egész Romániában, és ezért egy gyors magyar akció látszik indokoltnak, mely a gazdasági rend fenntartását biztosíthatná. Mi tudjuk, hogy a német kormánynak a legfontosabb az, hogy ezekből a régiókból az ellátás zavartalanul biztosíttassék. Ezt az ellátást a gabonaneműek terén Magyarországról az esetleges magyar—román háború folyamán is biztosítani tudjuk, esetleg még nagyobb mértékben, mint a múltban történt, mert a csapatok nagyrészt idegen területen lennének élelmezve, mi pedig hajlandók volnánk a derékszíjat még szűkebbre szorítani, hogy a Német Birodalomnak minél több fölösleget juttathassunk. Rámutattam arra, hogy takarékossági szempontból a kormány csak nemrégiben módosította a kiőrlési arányt. A másik fontos érdeke a Német Birodalomnak a közlekedés zavartalan fenntartása. Ezt is garantálni tudnánk a Német Birodalomnak esetleg oly módon, hogy a háború tartama alatt német vonatok szabadon közlekedhetnének bizonyos számban bizonyos meghatározandó útvonalakon saját személyzetükkel. (Időhöz kötött Péage-jog). Clodius követ ezeket a szuggesztiókat rendkívül érdekeseknek találta és azt 228