Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - V. Magyarország belépése a Szovjetunió elleni háborúba (1941. április 10.—1941. június 28.)

lió ma már a tenger fenekén van, de időközben az angol keresk. hajózás gazdagodott a különböző szövetségesek, így holland, belga, norvég, görög és francia keresk. hajókkal, saját építésekkel és az angol hadiflotta által elfogott hajókkal is. Igen nehéz itt csak megközelítő statisztikát is megtudni, mert ezt titkolják, azonban több ezer, a kérdéssel hivatásszerűleg foglalkozó személyiség kijelentése szerint Anglia ma úgy hadi, mint gazd. szempontból még absolût ura a tengereknek. Az amerikai támogatás itt is persze elsőrendű szerepet játszik, és az USA-ból történő szállítások biztosítása ma már éppen annyira angol, mint amerikai érdek is. IV. Külpolitikai helyzet. Anglia egész külpolitikáját ma már egyetlen cél vezérli, és ez az Egy. Államok erkölcsi és anyagi támogatásának megtartása és fokozása. Ez eddig absolut sikerrel is járt, mert amily kezdetleges és sikertelen volt az angol háborús propaganda Európában, olyannyira sikeres volt az Egy. Államokban. Angliának sikerült ott úgy a hiv. körökkel, mint a közvélemény széles rétegeivel elhitetni, hogy a németek Amerika megtámadását és meghódítását tervezik és készítik elő. Ezen propaganda sikereként következett azután Roosevelt újra megválasztása, amivel nagyjában már el is dőlt Amerika szerepe ebben a háborúban. Az USA ma már de facto mindenben támogatja Angliát, és ha még de jure nem avatkozott be a háborúba, ennek a körülménynek eltekintve az erkölcsi hatásától, semminemű gyakorlati jelentősége ma már nincsen. Hogy ez a beavatkozás mikor, hogyan és mily alkalomból fog bekövetkezni, azt nehéz lenne előre megmondani. Úgy tudom, hogy Angliában egyelőre nem is helyeznek erre nagyobb súlyt, azonban természetesen számítanak ennek a belátható időn belüli, inkább közeli mint távoli bekövetkezésére. Ez az időpont váratlanul bármikor is beállhat akkor, ha a tengereken oly incidensek adódnak elő, melyek az amerikai közvéleményt a beavatkozás követésére indíthatják. így pl. ha német hadihajók v. tengeralattjárók akár szándékosan, akár tévedésből amerikai hajót elsüllyesztenének v. hasonló előre nem látható esetekből kifolyólag. Mindenki tudja Angliában, hogy Roosevelt a beavatkozás absolut híve, és azt hiszem, hogy az időpontra nézve teljes titkos egyetértés is áll fenn a két kormány között. Ami az amerikai szállításokat illeti, úgy e tekintetben teljes a megegyezés a két hatalom között, és az Egy. Államok kormánya minden biztosítékot meg is adott arra nézve, hogy még Amerika beavatkozása esetére is az Angliának menő hadianyag-szállítások nem fognak korlátozást szenvedni. Amerika beavatkozásának kérdésében az egyetlen komplikációt politikailag Japán magatartása jelenti és ez talán a fő oka annak is, hogy az Egy. Államok eddig még nem avatkoztak be de jure a háborúba Anglia oldalán. Amerikát azonban tényleg már gyakorlatilag mint hadviselő felet kell tekinteni, melynek részvétele talán eltekintve az amer, hadiflotta szereplésétől, jelenleg akkor sem lehetne másv. több, ha az USA de jure is beavatkoznék. Az amerikai hadianyag-szállítások utáni tartozásokat Anglia a háború után nem pénzben, hanem területek, szigetek, kikötők, hadibázisok átengedése útján szándékszik kiegyenlíteni. Amerika de jure beavatkozása pillanatában az egész Brit Birodalom és az USA nemcsak gyakorlatilag, de politikailag is mint egy teljesen zárt egység fog a 1108