Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - V. Magyarország belépése a Szovjetunió elleni háborúba (1941. április 10.—1941. június 28.)

Valószínűnek vehető, hogy Németország felvonulásának befejezése után (még fegyveres megoldás előtt) politikai ajánlatot tesz Szovjetoroszországnak. A Ny. felé való hadműveleti biztonság megteremtésén kívül a Szovjet fenntartás nélküli magatartásának tisztázását gazdasági okok is követelik. A terméskilátások nem kecsegtetnek Európában jóval, így az 1941-es tél nehéz lesz. Az élelmezési helyzet elbírálásánál tekintetbe kell venni azt is, hogy a németek a megszállott területeket is élelmezik, sőt még a semleges és élelmiszerbehozatalra szoruló európai államokat is segítik ellátási nehézségek megoldásában. Búzában a szükséglet olyan nagy, hogy csak egészen kivételesen jó termő években tekinthető Európa önellátónak. Gabonafelesleg elérhető távolságban csak Ukrajnában van. Innen a szovjet a fennálló német—orosz gazdasági megegyezésnek megfelelő mennyiséget szállítja ugyan, ez azonban az európai szükségletet nem fedezi. így érkezik el a háború gazdasági kihatásaiban arra a pontra, amikor Németországnak vagy rá kell bírnia Szovjetoroszországot Európa élelmezésére — akár saját lakosainak rovására is — vagy ha erre a Szovjet nem lenne hajlandó, akkor idejében meg kell szereznie akár erőszak árán is Ukrajna termését. A német erőcsoportosítás a szovjet határon még nem mutat arra, hogy a Birodalom most már háborút kezdeményez, de előkészületei mégis elég komolyak ahhoz, hogy a Szovjet végleges állásfoglalását tisztázhassa éspedig olyan értelemben, hogy Szovjetoroszország ne maradhasson továbbra is „nevető harmadik", sem pedig „kulcshelyzetben" a jelen háború folyamán. Szovjetoroszország vagy kénytelen lesz engedni és messzemenő garanciákat adni ahhoz, hogy a tengelyhatalmak Anglia, valamint Afrika felé vezetett hadműveleteik hátát minden eshetőségre biztosítottnak tudják, és a háború további során mind élelmiszert, mind nyersanyagot a tengelyhatalmak által kívánt mértékben szállítani fog, vagy pedig vállalja a háború kockázatát minden következménynyel együtt. Német részről a nagy helyzetből kifolyólag jelenleg is kétségtelen a megegyezésre való hajlandóság. Amennyiben háborúra kerülne sor, úgy abban Finnország, Magyarország, valamint Románia részvétele is elkerülhetetlennek látszik. Egy német—orosz háború kimenetele nem kétséges, mert a német győzelem ez esetben nem vitatható. Revíziós igényeink szempontjából katonai politikai helyzetünk Jugoszlávia felszámolása után örvendetesen javunkra változott. Szlovákia mint katonai tényező alig jelentős, Románia pedig erősen gyengült. Eme kedvező helyzetünket azonban teljesen megváltoztatja ÉK-i határainkon megjelent és részünkre állandó veszélyt jelentő Szovjetoroszország. Revíziós céljaink részbeni elérése és az orosz veszély miatt kül- és katonapolitikai helyzetünket újból felül kell vizsgálnunk és új célokat kitűznünk. Külpolitikánkat a jövőben az expansivitás helyett a „biztonság" kell hogy irányítsa. Biztonságunkat a Kis-Entente államok kikapcsolása után legközvetlenebbül és legnagyobb súllyal Szovjetoroszország fenyegeti, vele szemben kell tehát biztonsági politikánkat kiépíteni. 1098