Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - V. Magyarország belépése a Szovjetunió elleni háborúba (1941. április 10.—1941. június 28.)

A biztonságot megadják : szövetséges államok garanciája és segélynyújtása, erős saját hadsereg, rendezett és kielégített viszonyok élő nemzetgazdasági, belső politikai, társadalmi és szociális helyzet. Külpolitikánknak — megítélésem szerint — a jövőben más célja nem lehet, mint a legbensőbb szövetségi viszony kiépítése azzal a nagyhatalommal, amely a szovjet veszélyeztetést adott esetben ellensúlyozni képes és amelynek érdekkörébe a magyar biztonsági politika maradéktalanul beilleszthető, vagyis Németországgal. Biztonsági politikánkat az adottságok miatt most már félreérthetetlenül és ingadozás nélkül a tengelyhatalmakra és elsősorban Németországra kell építenünk. Sorsunk a tengelyétől elválaszthatatlan, megpecsételtük ezt egyrészt a háromhatalmi egyezményhez történt csatlakozásunkkor, másrészt Jugoszlávia elleni fegyveres fellépésünkkel. Eltekintve politikai kapcsolatainktól, a földrajzi helyzetünk is parancsolóan követeli a német kapcsolatok kimélyítését Szovjetoroszországgal szemben. A biztonságunk érdekében tehát Németországgal garanciális és segélynyújtási politikai és katonai szövetségi szerződést kell kötnünk. A német—szovjet viszony bizonytalan alakulása miatt szükségesnek látszik Magyarország magatartását illetően már most elhatározásra jutni, annál is inkább, mert az esetleges konkrét helyzetben — az eddigiekhez hasonlóan — nem marad sok idő a szükséges megfontolásokra. Szükséges e tekintetben a követendő külpolitikánk irányelveit már most határozottan leszögezni, nehogy adott esetben az ingadozás, habozás és tétlenség késleltesse az elhatározásainkat és megbénítsa erőkifejtésünket. Aziránt, hogy Németország a Szovjet elleni háborújában Magyarországnak is részt kíván szánni, aligha lehet kétség, ha figyelembe vesszük Magyarország földrajzi helyzetét és azokat a konkrét útépítési és javítási kívánalmakat, amelyeket a német vezetés a közelmúltban hozzám eljuttatott. Figyelmet érdemel ama körülmény, hogy a németek a románok Jugoszlávia elleni fegyveres beavatkozási ajánlatát azzal hárították el, hogy Romániára a Szovjet elleni háborújukban lesz szükség. A németeknek a Kárpátok medencéjére egy Szovjet elleni háborúban feltétlenül szükségük van. Ha mi a németek együttműködési felszólítását vonakodnánk elfogadni, kimutatnánk, hogy csak területéhesek vagyunk, de a biztonságunkat szolgáló harcban az áldozatokból nem akarjuk részünket kivenni. Ezzel el is játszanánk az eddig kivívott sikereinket talán örökre is! A német—szovjet viszonnyal kapcsolatos politikai állásfoglalásunk mielőbbi, félreérthetetlen és végleges tisztázását kérem! A távolabbi jövőre is csak úgy küszöbölhető ki annak lehetősége, hogy Magyarország elszigetelten kerüljön szembe a Szovjettel és kizárólag önerejére utalva kényszerüljön határait védelmezni, ha a mostani német—szovjet viszony alakulása 1099