Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - VI. Az ún. furcsa háború; a szovjet—finn háború; a közép-európai semleges blokk terve és a magyar kormány külpolitikája; Csáky István külügyminiszter velencei megbeszélései; a Balkán Szövetség államainak belgrádi értekezlete (1939. október 7—1940. február 9.)

kérdésben vagy akár csak ismertetnék is ezt az álláspontot, alkalmat adná­nak a nyugati hatalmaknak arra, hogy maguk részéről még jobban kiélez­zék a magyar—román ellentétet vagy legalábbis Romániát megértőbbé tegyék egy balkánblokk, illetőleg az ennek helyében legújabban lanszírozott feketetengeri blokk terve iránt, aminek érdekében a török külügyminiszter most a nyugati hatalmak megbízásából — mondotta Braun von Stumm — Szófiában tárgyal. Haubert reámutatott arra, hogy Németországnak a délkeleteurópai békeállapot fenntartására irányuló törekvése megegyezik a hasonló magyar törekvéssel s ezért iránta Magyarországon a legnagyobb megértés uralkodik. A hivatalos magyar tényezők továbbá ismerik és méltányolják is Német­országnak azt a felfogását, amely — bármely burkoltan is — a „diploma­tische-politische" fentidézett mondataiban kifejezésre jut. A magyar köz­vélemény azonban, amely naponta veszi hírét a magyar törekvések mellett való olasz állásfoglalásnak, s emellett nem nélkülözi az egyre gyakoribbá váló nyugatról jövő hangokat sem, amelyek növekvő megértést tanúsítanak a magyar revíziós kívánságokkal szemben, félreértheti azt a körülményt, hogy a német részről még saját állásfoglalás mellőzésével sem akarnak tudomást venni a magyar álláspontról. Annál is inkább, mert a német sajtó nem zárkózott el az elől, hogy ismertesse Károly román királynak nemrég megtartott beszédeiben foglalt nagyhangú fenyegetőzéseit. Az az állandó német szemrehányás, hogy magyar részről túlzott jelentőséget tulajdonítanak a magyar törekvéseket méltányoló nyugati meg­nyilatkozásoknak, legkevésbé sem indokolható akkor, amikor német rész­ről még a magyar álláspont tel quel ismertetése elől is elzárkóznak. Braun von Stumm követ ezek után is fenntartotta azt az állásfogla­lását, hogy a jelenlegi körülmények között még a Pester Lloyd-cikk kivo­natos ismertetését sem tartja kívánatosnak, hacsak olyan formában nem, ami meghamisítása volna a cikk értelmének s ez persze még károsabb volna. Ismételte, hogy a délkeleteurópai béke megbontására s ezúton egy balkáni hadszíntér teremtésére irányuló nyugati törekvésekkel szemben Német­országnak ma annyira létérdeke a béke fenntartása ezen a területen, hogy még csak hozzányúlni sem akarnak olyan témához, amely akárcsak köz­vetve is délkeleteurópai konfliktus-lehetőségekre utal s amelyeknek disz­kutálása ily konfliktus létrejöttét elősegítheti. Ezen a német állásfoglaláson nem változtathat az sem, ha Magyarországon ezt a német magatartást félre­értik s nyomában elkedvetlenedés támad, —- bármennyire fájlalnák is ezt. Hozzátette, hogy a Károly király beszédeiről szóló tudósítások is „csak elnézésből" csúsztak bele a német sajtóba. Fenti ügyet ma szóbahoztam Woermann államtitkár előtt is, kifejt­vén előtte, nem értem túlzott aggályoskodásukat, hogy még a magyar állás­pontnak kommentár nélküli ismertetését sem tartották kívánatosnak. Woermann az ügyről tájékozva volt, s Braun von Stumm magyarázkodását kiegészítve, reámutatott arra, hogy a magyar álláspont iránti megértésük a f. hó 2-i — fentidézett — „Diplomatische-politische"-n kívül újólag kife­jezésre jutott ennek a félhivatalos kőnyomatosnak f. hó 6-i számában is — talán épp Haubert sajtóelőadó látogatásának hatása alatt. Woermann fel is olvasta a 6-i „Dilpomatische" vonatkozó mondatát: 44* 691 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom