Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - VI. Az ún. furcsa háború; a szovjet—finn háború; a közép-európai semleges blokk terve és a magyar kormány külpolitikája; Csáky István külügyminiszter velencei megbeszélései; a Balkán Szövetség államainak belgrádi értekezlete (1939. október 7—1940. február 9.)

,,Sre (azaz a belgrádi konferencián résztvett államok) dürften zunächst mit anerkennender Genugtuung vermerkt haben, dass wohl alle südosteuropäischen Staaten heute im Interesse von Ruhe und Frieden die Tendenz verfolgen, sicherlich vorhandene latente Differenzen in diesem Raum erst dann einer gerechten Lösung zuzuführen

, wenn die heute ihre Gesamtheit bedrohenden Gefahren gebannt sind." Woermann meghallgatása után magam részéről rámutattam arra, amit — 29/pol. főn. — 1940. számú jelentésem szerint, már kifejtettem a külügyi államtitkár úr előtt is, amikor ismertettem a Nagyméltóságod és Ciano gróf között Velencében folytatott beszélgetést,

14

2 — hogy t. i. Magyarország hajlandó nyugodtan várni mindaddig, amíg Románia nem gondol arra, hogy egyoldalúan csak az orosz vagy a bolgár igényeket elégítsf ki. Ezt a diszkriminációt Magyarország semmiesetre sem nézhetné ölhetett kézzel. Végül hangsúlyoztam Woermannal szemben azt is, hogy a magyar—román kérdés rendezésének az európai függő kérdések általános rendezésének keretében kell megtörténnie, nem pedig utána, mert utóbbi esetben persze Románia elzárkóznék minden engedmény elől. Sztójay in. kir. követ Küm. pol. 1940—21/7—809. Eredeti tisztázat. 528. AZ ANKARAI MAGYAR KÖVET SZÁMJELTÁVIRATA A KÜLÜGYMINISZTERNEK 16. szám. Ankara, 1940. február 9. 15 ó. Török külügyminiszter

14

3 kérésemre belgrádi balkánentente értekezletről, főleg annak magyar vonatkozásáról ma alábbiakban tájékoztatott: O és jugoszláv külügyminiszter kifejezték óhajukat, hogy a Magyarországgal és Bulgáriával fennálló intézkedések, amennyiben lehetséges, rendeztessenek. Ennek megtörténte esetén remélik, hogy Magyarország és Bulgária Balkánentcntehoz csatlakozhatik. Román külügyminiszter ezt az óhajt helyeselte, amennyiben rendezés Románia nemzeti becsületének és vitális érdekeinek sérelme nélkül történhetik. Konstatálva lett speciálisan magyar kérdés megoldásának nehéz volta annál is inkább, mert magyar kormány tulajdonképpeni követelését eddig még nem precizírozta. 14

2 Lásd e kötet 512. sz. iratát. 14

3 Saracoglu, Sükrü 692 \