Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet
Iratok - VI. Az ún. furcsa háború; a szovjet—finn háború; a közép-európai semleges blokk terve és a magyar kormány külpolitikája; Csáky István külügyminiszter velencei megbeszélései; a Balkán Szövetség államainak belgrádi értekezlete (1939. október 7—1940. február 9.)
nem. Informátorom ama tényt, hogy eddig a két ellenséges haderő között sehol komolyabb harc még nem volt, arra a körülményre vezeti vissza, hogy a két hadsereg vezetői eddig azért nem támadtak és talán egyelőre nem is fognak támadni, mert részint azt remélik, hogy valamiképen sikerül nekik megegyezni, részint pedig a bolsevizmus elleni harcra tartják fenn erőiket. Tényleg feltűnő, az hogy itt úgy hivatalos körökben, mint másutt is mindig csak azt hallja az ember, hogy a német haderő vezetői képezik a mai német regime-ben az egyetlen megbízható, erkölcsi alapon álló fegyelmezett, és hazafias elemet és a Németország, de Európa bolsevizálódása elleni gátat is. Fenti értesülésemet közöltem Utasy alezredes, katonai attachéval, ki ezen levelem második bekezdésében foglalt értesüléseimet (fehér rózsa mozgalom) a maga információi alapján is megerősítette. Fogadd kérlek őszinte tiszteletem kifejezését, mellyel vagyok készséges híved. Barcza György Küm. res. pol. 1939—2—1095. Eredeti tisztázat. 482. A MADRIDI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK 100/pol. — 1939. Madrid, 1939. november 29. A szövetségesek háborús végcéljairól, illetve Európa elképzelt újjárendezéséről — feltételezve természetesen győzelmüket — Nagyméltóságod más forrásokból bizonyára kellően van tájékoztatva. Kérem azért mégis megengedni, hogy vázolhassam azokat az értesüléseket, amelyek itteni megfigyelő helyemen összefutnak. Lehet, hogy ezek között sok önkényes elgondolás, vágyálom vagy célzatos híresztelés is adódik, azonban — l eg a" lábbis megítélésem szerint — még ezekben is lehet psichologiailag értékes elemeket találni a kérdés megvilágítása végett. A szövetségesek végcélja a német kontinentális hegemóniára való törekvésnek a megsemmisítése, hogy ezzel a német világhatalomnak is elejét vegyék. Merész elképzelések szerint nemcsak a Hitler-i német egységet kell széttörni, hanem a bismarcki Németországot is darabokra kell szaggatni. Az unalomig ismert és ismételt észak és déli, vagy protestáns és katholikus német ellentét felszításával rajzolódik ki az újabb békegyárosok előtt egy kis luteránus Poroszország s egy katholikus Délnémetország. A Rajnavidékről még nincs kialakult kép, csak az látszik biztosnak, hogy az ismert 1919-es Foch-féle követelést most végre fogják hajtani, vagyis a francia határokat mindenütt a Rajnáig tolják előre. Francia forrásokból hallom sokat, hogy milyen bűn volt a monarchia szétdarabolása. Ezt most jóvá akarják tenni. A Duna-i életteret szeretnék ismét egy életképes gazdasági egységbe összefogni s egyúttal ennek valami politikai struktúrát is adni. A katholikus délnémetség, a cseh és szlovák népek és Magyarország szerepelnek az elgondolásban, amelyhez valamilyen formában az új Lengyelország is csatlakoznék. Jelenleg még — Nagy639
