Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - VI. Az ún. furcsa háború; a szovjet—finn háború; a közép-európai semleges blokk terve és a magyar kormány külpolitikája; Csáky István külügyminiszter velencei megbeszélései; a Balkán Szövetség államainak belgrádi értekezlete (1939. október 7—1940. február 9.)

csak most sikerült egy abszolút megbízható forrásból (a Foreign Office-nak az Információs Minisztériumba delegált követségi tanácsosától eredőleg) a következőket megtudnom: Az angol hadsereg főparancsnoka Sir Ironside, ki egy erőskezű, feltétlen korrekt, hazafiasan érző katona, már évek óta bizalmatlansággal nézi azt a nézete szerint lassú és erélytelen magatartást, melyet az angol kormány minden kérdésben tanúsít. Ironside véleménye szerint már évekkel ezelőtt, akkor midőn Hitler még uralma kezdetén volt és a német hadsereg a kiépítés első stádiumában kellett volna a németek ellen háborút indítani. Most Ironside rendkívül el van keseredve Chamberlain és az angol kormány ellen, mert azokkal a nézete szerint elavult és a már harcra alkalmatlan belpolitikai módszerekkel és gépezettel, mellyel itt a dolgok intéztetnek, nem lehet egy olyan ellenféllel küzdeni, hogy egy ember dinamizmusa szabja meg a tempót és hol regime-nek sem politikai, sem erkölcsi gátlásai nincsenek. Röviden: Ironside szerint Angliának egy diktátorra van szüksége, ki gyorsan határoz és ki akaratát azonnal keresztül is viszi. Emellett Ironside és hívei azt tartják, hogy az egész világra nézve a legnagyobb veszély a bolsevizmus és hogy ennek leküzdése minden civilizált állam és nemzet legelső és legsürgősebb feladata. Ez a titkos mozgalom, melyet „fehér rózsa" mozgalomnak neveznek, a német hadsereggel kereste és fel is vette az érintkezést. Céljuk az volt, hogy a két hadsereg vegye kezébe a béke ügyét és akaratát azután oktroálja rá a kormányra. Mint hallom, több közvetlen érintkezés is volt az angol hadsereg és a német hadsereg titkos kiküldöttei között semleges helyeken. Ekkor következett be az eset, midőn Venloo határmenti holland községben a német Gestapo emberei két angol titkos ügynököt, holland területre behatolva, elraboltak és Németországba hurcoltak. Ennek az esetnek a története a következő: Az angol hadsereg két titkos megbízottja, Bost és Stevens kapitányok a holland—német határra mentek, hogy ott a német hadsereg ugyancsak titkos kiküldötteivel újból tárgyaljanak. Ez lett volna a tizedik tárgyalás az angol és a német hadsereg képviselői között. A német Gestapo azonban valahogyan megtudta, hogy ezek Yenloo-ban találkozni fognak, a két angolt erőszakkal holland területen elfogta és német területre hurcolta át. Hogy mi történt a német részről kiküldött tisztekkel az elképzelhető. Az angol kormány kommünikéje, melyet erre kiadott és mely szerint az angol megbízottak ,,igen komoly német helyről jövő békejavaslatok átvételére" mentek Venloo-ba, ismeretes és elég ügyetlen is volt, míg a németek megkísérelték az angol Secret Service eme két emberének működését a müncheni merénylettel összeköttetésbe hozni. A dolog mögött azonban, mint most megtudtam, nem az angol titkos szolgálat normális kémkedési kísérlete, hanem az angol és a német hadsereg megbízottainak titkos és már egy idő óta folyó fontos tárgyalásai állottak. Azt nem tudom még, hogy a két hadsereg között most ezzel megszakadt-e a fonal vagy sem, de azt hiszem, hogy nem és hogy az angol hadsereg majd valamilyen más úton és helyen fogja ismét felvenni a kontaktust a német hadsereggel. Chamberlain úr személyesen állítólag tudott és tud is arról a két hadsereg közötti titkos kontaktusról, az angol kabinet és Foreign Office azonban 638