Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - VI. Az ún. furcsa háború; a szovjet—finn háború; a közép-európai semleges blokk terve és a magyar kormány külpolitikája; Csáky István külügyminiszter velencei megbeszélései; a Balkán Szövetség államainak belgrádi értekezlete (1939. október 7—1940. február 9.)

tanulmányozását helyezték kilátásba, adtak-e már precízebb választ, interlocutorom igenlően válaszolt, hozzáfűzvén, hogy már csak kisebb fontosságú részletekre vonatkozólag forognak fenn bizonyos divergenciák közöttük. A balkáni összefogás szükségességét a „mindnyájunkat fenyegető közös veszéllyel szemben" a román nagykövet igen lelkesen és bőbeszédűen fejtegette előttem, hangsúlyozva, hogy Románia szívesen hozzájárulna a jelenlegi terv esetleg kívánt módosításához; a fő az, hogy létrejöjjön. Stoica úr fentiekben ismertetett optimizmusa, a neutrális balkáni blokk felé vezető úton elért haladást illetőleg, meglehetősen erőltetettnek látszik és szavahihetőségéről alkotott véleményem folytán teljes fenntartással kell fogadnom a török kormány állásfoglalásáról nyújtott felvilágosításait is. Ezt annál is inkább indokoltnak vélem, mert komoly helyről nyert információim szerint a török külügyi kormányzat a románok által szorgalmazott terv kivihetőségét illetőleg ma már nagyon skeptikus, sőt azt — jelenlegi formájában — úgyszólván meghiúsultnak tekinti. Az előbb elmondottak természetesen nem zárják ki, hogy a törökök egy, az ő szempontjaiknak minden tekintetben megfelelő, délkeleti blokk létrehozásában továbbra is érdekelve legyenek és annak megteremtését, ha erre mód nyílik, a lehetőség szerint elősegítsék. Erre mutat a török sajtó is, mely vezetőcikkeit hetek óta jórészben még mindig ennek a témának szenteli. Tenorja nagy általánosságban a következőkben összegézhető: a balkáni összefogás az egyedüli lehetőség az ottani államok függetlenségének megóvására; Olaszországnak a balkáni status quo eminens érdeke; Bulgáriának be kell látnia, hogy létérdeke a blokkban való részvétel, követelései (de csak a Dobrudzsát illetőleg !) annakidején vizsgálat tárgyává tehetők; egy nagyhatalomnak se szabad — nyílt és rejtett célzások Olaszország címére is — a Balkánon politikai befolyást érvényesíteni. Máriássy m. kir. követ Küm. pol. 1939—63/7—7408. (8186) Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték : M. F,., a követségeknek és a konzulátusoknak. 481. A LONDONI MAGYAR KÖVET LEVELE A KÜLÜGYMINISZTERNEK London, 1939. november 29. Szigorúan titkos Kedves Barátom ! Már hetekkel ezelőtt itteni diplomata körökben suttogták, hogy az angol hivatalos körök közvetlen érintkezést kerestek és találtak volna a német hadsereggel. Azóta ezt a dolgot állandóan figyelemmel kísértem, de 637