Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet
Iratok - VI. Az ún. furcsa háború; a szovjet—finn háború; a közép-európai semleges blokk terve és a magyar kormány külpolitikája; Csáky István külügyminiszter velencei megbeszélései; a Balkán Szövetség államainak belgrádi értekezlete (1939. október 7—1940. február 9.)
519. AZ ANKARAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Ankara, 1939. november 29. 178/pol. — 1939. Hiv. rend. sz. 7.800/pol. — 1939. Hiv. rend. kelte: 1939. nov. 16." Fent idézett rendeletre való hivatkozással és tárgybavágó távirati jelentéseim kapcsán van szerencsém az utóbbiakban foglaltak kiegészítéseképpen még a következőket jelenteni: A Nagyméltóságod fenti rendeletében foglalt ama megállapítását, hogy a török külügyminiszter előttem tett kijelentésével ellentétben, a délkeleti semlegességi blokk gondolata minden valószínűség szerint nem jugoszláv eredetű, itteni értesüléseim is megerősítették. Ezek szerint az eszme angol oldalról indult volna ki, illetve lett inspirálva a törököknek és a románoknak; eredeti célja nem volt más, mint adott esetben az egész Balkánt a nyugati demokráciák frontja erősítésének szolgálatába állítani (lásd f. évi szeptember hó 25-én kelt 145/pol. számú jelentésemet is 7 2). A moszkvai orosz—török tárgyalásokban beállott szakadás után ezen blokk létrehozása Románia számára lett különlegesen aktuális és az ismeretes tervet, a törökök által biztatva, azután a román kormány dolgozta ki és házalt vele a balkáni és más érdekelt hatalmaknál, egyelőre inkább csak tapogatódzás formájában. Az egyik távirati jelentésemben foglalt ama értesülés, hogy a tervhez Németország és Olaszország elvben hozzájárult volna, 7 3 mint utóbb megállapítottam, legalábbis Németországot illetőleg, román ferdítésen alapult. A valóság ugyanis az volt, hogy Papén német nagykövet, kivel a román terv küldönce, Stoica itteni román nagykövet, az elgondolást közölte, úgy nyilatkozott, hogy Németország minden olyan akciót szívesen lát, mely a békét a Balkánon biztosítani hivatott; de ... Ezután következtek mindazon ellenvetések (elsősorban Bulgária stb., stb.),melyek német felfogás szerint a javaslat megvalósulását megakadályozták. Stoica úr Saracoglu külügyminiszterrel a Berlinből éppen akkor visszatért és kormánya felfogásáról frissen tájékozott Papén válaszának persze csak első felét közölte és ennek alapján informált engem előbbi, fenti értelemben. Feltételezhetően hasonló lehetett a helyzet az olasz viszonylatban is. Stoica nagykövettel a semlegességi blokkra vonatkozólag e napokban folytatott konverzációm alkalmával nevezett úgy ecsetelte előttem a terv ügyének állását, hogy az határozott haladást könyvelhet el, de ilyen kényes dolgot nem szabad túlságosan erőltetni, hanem várni kell, míg az magától megérik. Arra a kérdésemre, vajon a törökök első, nagyon általános keretben tartott válaszuk óta, melyben elvi helyeslésüket közölték és a kérdés gondos 7 1 Lásd e kötet 466. sz. iratát. 7 2 Lásd e kötet 413. sz. iratát. 7 3 Lásd e kötet 456. sz. iratát. 636
