Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - VI. Az ún. furcsa háború; a szovjet—finn háború; a közép-európai semleges blokk terve és a magyar kormány külpolitikája; Csáky István külügyminiszter velencei megbeszélései; a Balkán Szövetség államainak belgrádi értekezlete (1939. október 7—1940. február 9.)

netét fejezzem ki. Amint alkalom nyílik, hasonló fórum előtt nyilatkozni, barátságos szavakat nyilvánosan is megköszönni és viszonozni fogja. Romániára vonatkozó részt maga részéről fájlalja, ellenben reméli, hogy Nagyméltóságodnak háborúban részt nem vevő államok ad hoc együttműködésére vonatkozó szavai nyitva hagyják az ajtót Bukaresttel való kollaborációra is.

6

8 Külügyminiszter gazdasági háború elfajulását legnagyobb aggodalommal szemléli és attól tart, hogy mindnyájunknak konkrét nehézségeink lesznek. Ezek előfutárát látja román kormánynak német túlzott követelésekkel kapcsolatos lemondásában. Mindebből azt a tanulságot vonja le, hogy dunai államok szolidaritását egyelőre minden eszközzel fenn kell tartani. Nagyméltóságod beszédének gondos tanulmányozása alapján annak a reményének ad kifejezést, hogy magyar részről ezt a szolidaritást megbontani nem fogják. Bessenyey Küm. pol. 1939—16/7—7894. Másolat. 475. A LONDONI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK London, 1939. november 23. 127/pol. — 1939. Titkos Tegnap Cadogan úrral ismét alkalmam volt hosszabban beszélhetni. Kérdésemre, hogy mit szól Nagyméltóságod által a képviselőház folyó hó 7-i ülésén elmondott beszédhez,

6

9 a vezértitkár azt mondotta, hogy a beszédnek 6

8 1939. november 21-én a külügyi költségvetés képviselőházi tárgyalása alkalmával mondott beszédében Csáky kijelentette:,,. . . Jugoszláviával a viszonyunk örvendetesen javult, a javulás alapja az, hogy a két állam között a közös érdekek száina szaporodik. Olyan érdekellentétet, amelyet az idő meg nem oldana, nem is tudnék megjelölni. Az erős Jugoszlávia egyenesen magyar érdek ..." A semleges blokkal kapcsolatban Magyarország reszvételét két feltételhez kötötte: 1. Az együttműködés nem tartalmazhat jogi megállapodásokat. 2. Előzetesen le kell tompítani a részvevő államok közötti ellentéteket. Ezzel lényegében Romániával szembeni területi követelésekre utalt. A semleges blokkal kapcsolatos elutasító álláspontja mellett kijelentette, hogy az elutasítás nem vonatkozik „az inkább technikai termeszetű ad hoc együttműködésre, amely meghatározott célra és időre korlátozva komoly haszonnal járhat az összes részvevőkre". Romániával szemben beszédében fenyegető kijelentéseket tett. Hangsúlyozta, hogy Romániától függ ,,. . . hogy tud-e és akar-e, és ha igen milyen komolysággal az új koreszmék nyomán a realitások területére lépni, a modern Dunamedence világának kialakításában közreműködni, avagy megvárja, amíg a történelem ránehezedik." A beszéd teljes szövegét lásd: „Képviselőházi Napló" 1939. július 10. III. köt. 1939. november 21. 6

9 A keltezés téves. Csáky képviselőházi beszéde nem november 7-én, hanem november 21-én hangzott el. 40* 627