Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - VI. Az ún. furcsa háború; a szovjet—finn háború; a közép-európai semleges blokk terve és a magyar kormány külpolitikája; Csáky István külügyminiszter velencei megbeszélései; a Balkán Szövetség államainak belgrádi értekezlete (1939. október 7—1940. február 9.)

úgy tartalma, mint a hangja is reá a legkedvezőbb benyomást tették. Sir Alexander kiemelte, hogy teljesen tudatában van annak, hogy a mi helyzetünkben mily nehéz és kényes feladat egy külügyminiszter számára egy ilyen hosszú és mindenre kiterjedő beszédet elmondani. A beszédben folytatta a vezértitkár — igen szerencsésen volt összeegyeztetve a magyar nemzeti érdekek megóvásának természetes követelménye az ország békevágyának és békekészségének hangoztatásával és a nemzetközi életben való kooperáció fontosságának felismerésével. Magyarország helyzetével és a m. kir. kormány által követett politika főirányvonalaival ma már itt mindenki tisztában van, tette hozzá a vezértitkár, és nagyon reméli, hogy a délkelet-európai államok mind szorosabb békés együttműködése tovább fog haladni a megkezdett úton. Itt rámutattam Cadogan úr előtt arra, hogy szomszédainkkal szemben ugyan még egy és más kérdés rendezésre vár, de hogy mi a nemzeti érdekeink megóvását és a jogos aspirációinknak megvalósítását mindig békés és megegyezéses utakon kerestük, de hogy sajnos, nem rajtunk múlott, hogy ez pl. a románokkal szemben eddig nem sikerült. Itt ismét megmagyaráztam Cadogannak a magyar—román viszony normalizálásának lélektani előfeltételeit, amit sajnos, Bukarestben eddig nem értettek meg kellőképen. A kapcsolatok normalizálásának és egy esetleges politikai közeledésnek előfeltétele az, hogy bizonyos lélektani akadályok előbb elháríttassanak, melyek a két nemzet közötti megértés útját elállják. Ilyen elsősorban a kisebbségi kérdés, melynek kielégítő rendezése nélkül lehetetlenség reális politikai közeledésről beszélni. A logikus politikai fejlődés lépcsőzetes fokozatosságában nem lehet egy ilyen lényeges lépcsőfokot egyszerűen ignorálni és átugrani, mert minden közeledésnek lélektanilag is megalapozottnak kell lennie, mert csak ez nyújt szilárd alapot a továbbiak felépítésére. Hangoztattam kívánságaink igazán mérsékelt voltát és azt a lojális elhatározásunkat, mely húsz év óta minden magyar kormányt vezérelt, hogy minden nemzetközi megállapodást, ha egyszer megkötöttük, akkor őszintén be is óhajtjuk tartani. Ezért is ragaszkodunk ahhoz, hogy külpolitikai akcióink szilárd alapokra épüljenek fel és azoknak nemcsak papíron, de a nemzet lelkében is meg legyen a kellő alapja. Cadogan úr itt megjegyezte, hogy jól tudja, hogy Magyarország a nemzetközi életben mindig lojális partner volt, aminthogy a nemzetek között közismerten mint úri gentleman nemzet szerepel, mire nézve jelenlegi vezetőinek egyénisége is biztosíték. A vezértitkár itt spontán a legnagyobb nagyrabecsülés és rokonszenv hangján emlékezett meg a Kormányzó Űr Ő Főméltóságáról, kinek hazafias, erélyes és a nemzet érdekeiben megalkuvást nem tűrő egyénisége Angliában köztiszteletnek örvend. Ezekután utaltam az utóbbi időben angol felelős államférfiak részéről mind gyakrabban hangoztatott ama háborús célra, mely szerint Anglia Európában az igazságos és ennélfogva tartós békét kívánja megvalósítani. Ez szerintem csak úgy lesz majd lehetséges, ha Anglia nem hagyja magát már most mindenféle téves információk és mozgalmak által sem félrevezetni, sem kezét előre olyan ígéretekkel le nem köti, melyeknek majdani beváltása megint majd csak a győztesek mámorában való osztozkodás lesz a zsákmányon, hanem a tényleges helyzet felismerésén alapuló józan és igazságos elrendezése mindazon kérdéseknek, melyek megoldása az egyetlen garan628