Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - VI. Az ún. furcsa háború; a szovjet—finn háború; a közép-európai semleges blokk terve és a magyar kormány külpolitikája; Csáky István külügyminiszter velencei megbeszélései; a Balkán Szövetség államainak belgrádi értekezlete (1939. október 7—1940. február 9.)

jet Németországnak nyújtandó gazdasági támogatása döntő módon befolyásolhassa a háborús helyzetet, azaz paralizálja az angol blokádot, de Chamberlain úr a távolabbi jövőben attól fél, hogy Németország még vereség esetében is teljesen bolsevizálódni fog és ezzel fél Európában a kommunizmus lesz úrrá. A Prime Minister azt is hiszi, hogy a Szovjet és Németország érdekei a Balkánon összeütközésbe fognak kerülni és a németek majd Románia részükre oly fontos nyersolaját és gabonáját az ország erőszakos elfoglalása útján fogják akarni megszerezni. Ez esetben Románia, legalább is kezdetben, Lengyelország sorsára fog jutni és Magyarország, melyről Chamberlain úr ugyan feltételezi, hogy nem fogja a németek átvonulásának megengedésével semlegességét önként feladni, sőt mint önérzetes nemzet védekezni is fog, mégis a túlerővel szemben tehetetlen lesz. Egy Románia elleni esetleges német támadásnak a magyar hazafias közvéleményre való, különben érthető hatásától is igen tart Chamberlain úr és bár tudja, hogy Magyarországnak motu proprio nincsenek támadó szándékai Románia ellen és nem is vetette fel a területi kérdést sem, dacára annak, hogy ezen igényéről nem mondott le, mégis egy Románia ellen meginduló német támadás esetében a magyar közvélemény az együttműködésre való oly csábításnak volna kitéve, melynek a jelenlegi magyar kormány minden erélye és józansága is alig lenne képes gátat vetni. E kérdésre azt feleltem barátunknak, hogy a mi politikánkat a románokkal szemben húsz év óta minden kérdésben való békés megegyezés keresése vezérelte, de nem a mi hibánk volt, ha a románok rosszakarata, vagy rövidlátása, avagy mindkettő folytán eddig még olyan jogos kérdésekben sem tudtunk megegyezni, mint aminő a kisebbségek helyzetének rendezése. Természetesen — tettem hozzá —, ha a Szovjet visszakapná Besszarábiát, Bulgária meg Dobrudzsát, úgy teljesen logikus, hogy a mi területi igényeink a románokkal szemben szintén rendezendőkké válnának. Itt elmagyaráztam barátunknak a magyar—román viszony újabb fejleményeit, megkérve őt arra, hogy Chamberlain urat a kérdésről megfelelően tájékoztassa. Őszinte tisztelettel igaz híved Barcza György Küm. res. pol. 1939—2—1092' Eredeti tisztázat. 474. A BELGRÁDI MAGYAR KÖVET SZÁMJELTÁVIRATA A KÜLÜGYMINISZTERNEK 100. szám. Belgrád, 1939. november 23. 22 ó. Budapest, 1939. november 23. 23 ó. 25. 7393. Szigorúan bizalmas Külügyminiszter nagyon elismerőleg nyilakozott Nagyméltóságod exposéjáról és megkért, hogy Jugoszláviára vonatkozó részért meleg köszö626