Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet
Iratok - VI. Az ún. furcsa háború; a szovjet—finn háború; a közép-európai semleges blokk terve és a magyar kormány külpolitikája; Csáky István külügyminiszter velencei megbeszélései; a Balkán Szövetség államainak belgrádi értekezlete (1939. október 7—1940. február 9.)
bocsátani és melyek más megvilágításba helyezik a románok által annyira elferdített és felfújt ügyet. 5 0 Hangsúlyoztam, hogy a románok, úgy mint az angol garancia megadása után, felültek a magas lórá, úgy most is az angol—francia—török paktum hatása alatt megint egyszer magukat nagyobb biztonságban vélve, megnehezítenek minden békés megegyezést. Sargent úr magyarázataimat figyelemmel, sőt több pontban helyesléssel fogadta és azt mondotta, hogy ő is tudja, hogy a románokkal elég nehéz kijönni és hogy a dunai és balkán államok között tidajdonképen a románok azok, akik az összműködés elé mindenféle akadályokat gördítenek. Ölömmel állapítottam meg Sargent úr ezen megjegyzéséből, hogy azon számtalan eljárásaim, melyekkel a románok mentalitását és taktikáját velünk szemben a Foreign Officeban kellő megvilágításba igyekeztem helyezni, végre kezdik a szemeket ott is felnyitni. Sargent úr aztán az általános politikai helyzetre tért át azt mondva, hogy az utóbbi hetek diplomáciai eseményei Angliára, azaz a szövetségesekre nézve határozottan kedvezőek voltak. Az első háborús hetek bizonyos politikai depressziója után most már a nemzetközi politika több eseménye rendkívül megerősítette Anglia helyzetét. Igaz, tette hozzá, hogy ez a háború igen furcsa valami, de Anglia ráér, mert az idő neki és szövetségeseinek dolgozik, szövetséges alatt ő pedig ma már nemcsak Franciaországot, hanem Törökországot és Amerikát is érti, sőt a semlegesek legnagyobb részét, mert világos, hogy ezek ugyan földrajzi helyzetükhöz mérten kénytelenek kifelé való magatartásukat megszabni, mégis abban ma már minden semleges egyetért, hogy Anglia nem hatalmi egyeduralmi célokért és a kisebb államok elnyomásáért küzd, hanem ellenkezőleg az erőszak uralmának megszűntetése és az összes nemzetek közötti igazságos béke és megértés érdekében. Sargent úr a hadihelyzetre vonatkozólag azt mondotta, hogy a németek mostani magatartásából csak két logikus következtetést lehet levonni: 1), hogy vagy egyáltalában nem akarnak támadni, 2), hogy maguk sem tudják, mit tegyenek és Németországban a hadsereg és a politikai vezetők között olyan nézeteltérések vannak, melyek lehetetlenné teszik, vagy legalább eddig tették, az egységes állásfoglalást és eljárást. Anglia -— mondotta Sargent — ráér, a blokád a legszigorúbban működik, a légierő fejlesztése hihetetlen mértékben folyik, úgyhogy Anglia légi hadereje, mely már ma is teljesen elégséges a kellő védelemre, rövid időn belül majd támadó erővel is fog bírni. Ismét hangsúlyozta Sargent úr azt, amit más angol személyiségek is mondottak nekem, t. i. Anglia két fegyverrel küzd: a blokáddal és hadászatilag a flottán kívül a légi haderőnek oly mértékben való kifejlesztése által, hogy Anglia legyen a világ legerősebb tengeri és levegőbeli nagyhatalma. Különben az időre bízzák a többit és nem tartanak a Szovjettől a németeknek kilátásba helyezett támogatásától, még gazdasági téren sem. 5 0 Csáky 1939. november 7-én körtáviratban ismertette a követségekkel a kormány álláspontját a Romániában leleplezett magyar összeesküvéssel kapcsolatban. Táviratában kijelentette, lehet hogy a magyar hazafias szervezetek támogatták a kisebbségi szervezkedést Romániában, de a kormánynak nincs köze hozzá. (Kiim. számjel — 1939 — kimenő) 610
