Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - VI. Az ún. furcsa háború; a szovjet—finn háború; a közép-európai semleges blokk terve és a magyar kormány külpolitikája; Csáky István külügyminiszter velencei megbeszélései; a Balkán Szövetség államainak belgrádi értekezlete (1939. október 7—1940. február 9.)

1919. békék szabadkőműves békék voltak, ezzel szemben a mostani béke katholikus béke lesz, amire nézve már a jelenlegi pápa személye is garancia. De Monziet de Jouvenel szerint az a kérdés érdekli, hogy az oroszok nem fogják-e megtámadni Romániát és hogy mi nem fogunk-e az oroszokkal hasonló célból szövetkezni. Ezt ő veszélyesnek tartaná — nem mintha nagy súlyt helyezne a román status quora, hanem mert ezáltal a szövetségesek szemében „moralement impossible" helyzetbe kerülnénk. A szovjettel ők ugyanis egyszer és mindenkorra végeztek és ha nem is viselnek ellene háborút, de az újonnan felállítandó európai szervezetből ki akarják őket közösíteni. Jouvenel, de Monzie miniszter megbízásából Romániában is járt és ezelőtt két héttel megbeszélést folytatott Gafencuval. Arra a kérdésre, hogy Románia miért nem békél meg már véglegesen Magyarországgal és miért nem ad le Magyarországnak bizonyos erdélyi területeket, ami nélkül az igazi megbékülés lehetetlen, Gafencu állítólag azt felelte, hogy ebbe ők belemennének, amennyiben ezáltal tényleg végleges béke lehetne a két állam között, de az volna a feltételük, hogy a szerződés teljes titokban maradjon, nehogy a többi szomszéd erre megrohanja őket hasonló követelésekkel. Ennek következtében csak az általános békekötéskor lehetne a területátadást effektuálni. De Monzie azzal bízta meg de Jouvenelt, hogy itten gyűjtse össze azokat az adatokat és szempontokat, amelyek a békekonferencián alapul fognak szolgálhatni a Magyarországot érdeklő kérdések igazságos és méltányos megoldására. <3 erre nézve segédkezet kér tőlünk. Azt is mondta még, hogy amennyiben helyénvalónak találjuk, hogy ő a nekem mondottakat magasabb (és nálamnál nyilvánvalóan hivatottabb) személyiségnek is előadja, úgy útasításunkat várja. De Jouvenel a Bristolban lakik és vasárnapig szándékozik Magyarországon maradni. Bátor vagyok megjegyezni, hogy teljes tudatában vagyok annak, hogy az ügy nem tartozik hatáskörömbe. Jouvenelt még mint ismert publicistát és mint az általam is jólismert Henri Jouvenel fiát fogadtam és sejtelmem sem volt arról, hogy ő miről fog beszélni. Miután beszédét befejezte, figyelmeztettem őt, hogy közírói és főleg újságírói qualitásait vesse le, ha tényleg ily érdekes és fontos megbízatása van de Monzietől és ha úgy velem, mint akármely más magyar hivatalos személyiséggel beszél, abból sem interjú, sem egyéb, a sajtónak szánt közlemény nem keletkezhetik. Közöltem vele azt is, hogy még nem tudom, lesz-e alkalma egy megfelelő magyar személyiségnek őt fogadni, azt azonban máris mondhatom neki, hogy amennyiben a magyar kérdéseket illetőleg anyaggyűjtésről van szó, úgy a Revíziós Liga szívesen segítségére lesz.

3

8 Küm. res. pol. 1939—27—1012. Másolat. 3

6 A napijelentés Romániára vonatkozó részét a külügyminiszter 1939. október 14-én 211. sz. táviratában ismertette a bukaresti követtel és kérte, hogy Jouvenel közléseit Gafencuval folytatott beszélgetéséről, ellenőrizze. 599