Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - VI. Az ún. furcsa háború; a szovjet—finn háború; a közép-európai semleges blokk terve és a magyar kormány külpolitikája; Csáky István külügyminiszter velencei megbeszélései; a Balkán Szövetség államainak belgrádi értekezlete (1939. október 7—1940. február 9.)

470. A RÓMAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Róma, 1939. november 10. 222/főn. pol. Titkos Ma hosszasan beszéltem előbb Buti nagykövettel, majd Ciano gróffal. Az olasz politikában semminemű változás nem fog beállni a közel jövőben. A Magyarországgal létező bensőséges jó viszony egyik sarkalatos tétele ennek a politikának; a merénylet

3

6 — bárki követte azt el — symptomatikus jelentőséggel bír. Azt hiszik, hogy a német hadsereg döntő akcióra készül; Cianonak a németek mindig azt mondották, hogy Belgium és Hollandia semlegességét nem fogják megsérteni és ezt stratégiai szempontokkal indokolták. — A támadás esetleg másutt várható, bár tagadhatatlan, hogy az utóbbi időben számos olyan jelenség állapítható meg, mely a belga—hollandi államterületen át tervezett támadó hadművelet valószínűsége mellett szól. A holland királynő és belga király békeakcióját az ettől való félelem váltotta ki; a közvetítéstől itt semmit sem várnak.

3

7 A semlegesek csoportjának megalakítása egyelőre nem időszerű; Törökország lekötötte magát a nyugati hatalmakkal szemben, Bulgária pedig Moszkva felé kacsintgat. — A románok — szokásuk szerint — túlzott buzgalommal sürgetik a csoport létesítését, amely számára azonban tisztázatlan és igen veszélyes kül- és belpolitikai helyzetüknél fogva súlyos tehertételt jelentenének. Oroszország az itteni felfogás szerint a finn kérdést végleges megállapodással nem fogja lezárni, egyelőre azonban támadni sem fog; fenyegetésekkel, újság- campagne-al és propagandájával lassanként iparkodni fog a finnek ellenálló erejét és idegeit megőrölni és várja az alkalmas pillanatot aspiratioi megvalósítására, ami esetleg akkor adódnék, amikor a német— angol-—francia háború olyan phasisba lép, hogy a három hadviselő állam minden energiáját leköti. Villani rendk. követ és megh. miniszter Küm. pol. 1939—29—7743. Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték a miniszterelnökségnek. 3

6 1939. november 9-én Münchenben merényletet követtek ei Hitler ellen. Az álmerényletet a Gestapo szervezte. 3

7 1939. november 7-én a holland királynő és a belga király táviratilag közvetítő ajánlatot tett Németországnak, Nagy-Britanniának és Franciaországnak. A távirat szövegét lásd: GFP. Series D. Vol. VIII. 332. sz. irat mellékletében. 600