Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

169. 1939. Y. 26. Varsó 168. 1939. V. 26. A római magyar hővel jelentése a külügyminiszternek Róma Ciano berlini látogatásával kapcsolatban kijelentette: a német— olasz szerződés 6. pontja nem jelenti a tengelyhatalmakkal baráti viszonyban levő országok érdekszférákba osztását; csak a Földközi­tengerre és az adriai partvidékre állapítottak meg kizárólagos olasz befolyást; az angol—francia—szovjet segélynyújtási szerződés létre­jötte Japán bevonását jelentené a kétoldalú szövetségi szerződésbe: az olasz—angol egyezmény és gentlemen agreement felmondása várható; a baráti államoknak a szerződéshez való csatlakozásáról Ciano nem tett említést. A varsói ideiglenes ügyvivő számjeltávirata a külügyminiszternek A 163. sz. irattal kapcsolatban Lubienski kijelenti, hogy a buda­pesti lengyel követ közlései nem fedik a lengyel kormány állás­pontját; Magyarország csatlakozása a német—olasz szövetségi szerződéshez azonban azt jelentené, hogy a lengyel kormány már nem térhetne ki a román követelések elől, de az ebben az esetben teendő lépésekről kormánya még nem döntött. A politikai osztály vezetőjének leirata a berlini magyar követnek Közölje a német külügyminisztériumban, hogy a „Neues Volk" című hivatalos folyóirat márciusi számában megjelent „Unser Stück Puszta" című cikkének Sopronra, Mosonra és Vasvárra vonat­kozó megjegyzései azt a benyomást kelthetik, hogy bizonyos poli­tikai körök Hitler ismételt kijelentései ellenére területi követelése­ket támasztanak Magyarországgal szemben. A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Woermann a német—olasz szerződés 6. pontjával kapcsolatban kijelentette, hogy az elsősorban Japán felé jelent gesztust; az érdek­szférák iránti tapogatózásra nem reagált. A londoni magyar követ jelentése a külügyminiszternek Sargent megelégedését fejezte ki a magyar képviselőválasztásokon elért kormánypárti többség miatt; kijelentette, hogy a magyar külpolitika jelenlegi beállítottságát értik, és ismerik a magyar kor­mány nehézségeit; háború esetén azonban a kisebb államok nem tarthatják fenn semlegességüket és így Magyarországnak is dön­tenie kell a két ellentétes tábor között. A londoni magyar követ jelentése a külügyminiszternek Sargent az angol—szovjet tárgyalásokkal kapcsolatban kijelenti, hogy az angol—francia—szovjet segélynyújtási egyezmény meg­kötése rövidesen várható; a Szovjetunióval való szövetség az egyetlen lehetőség ahhoz, hogy az angol kormány által adott garancia katonailag is effektív íegyen; a német terjeszkedés meg­akadályozására létrehozandó szövetségi rendszerben bármely állani részt vehet; azok az államok, amelyek földrajzi helyzetük miatt a szövetségbe nem léphetnek be, ha önállóságukat vagy területi integritásukat támadás érné és segítséget kérnének, Anglia és szö­vetségesei azonnal támogatást nyújtanának; a német—lengyel kérdésben egyik fél sem hajlandó kezdeményező lépéseket tenni. 174, 1939. V. 30. A belgrádi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Belgrád Közölte a jugoszláv külügyminiszterrel: a román kormány ellen­állása miatt a magyar kormány jelenleg csak kisebbségi megálla­podásra törekszik Jugoszláviával, amely Románia felé is kezde­ményező lépést jelenthetne. 175. 1939. VI. 1. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Berlin A nemzetiszocialista párt vezető köreiben úgy vélik, hogy a-a angol kormánv maga fogja szorgalmazni a danzigi kérdés békés megoldását, miután az angol—francia—szovjet szövetséget létre­170. 1939. V. 26. Budapest 171. 1939. V. 27. Berlin 172. 1939. V. 30. London 173. 1939. V. 30. London 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom