Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

176. 1939. VI. 1. Belgrád 177. 1939. VI. 2. Berlin 178. 1939. VI. 2. Budapest 179. 1939. VI. 3. Berlin 180. 1939. VI. 3. Varsó 181. 1939. VI. 4. London 1939. VI. 7. Budapest hozták, annál is inkább, mert Danzigért sem az angol, sem a francia kormány nem hajlandó háborút viselni. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Smiljanic a magyar—jugoszláv közeledés szempontjából a kölcsönös kisebbségi nyilatkozatot nem tartja kielégítőnek s ezért a kisebbségi nyilatkozat barátsági deklarációval való kiegészítését javasolja; véleménye szerint a román—magyar közeledés előfeltétele lehetne egy négyes semleges csoport létrehozásának, Magyarország, Jugoszlávia, Románia és Bulgária között. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Pál jugoszláv herceg berlini látogatásával kapcsolatban Weizsäcker kijelenti, hogv a látogatás célja Jugoszlávia lekötése a tengelyhatalmak oldalán; a megbeszéléseken szóba kerülhet Jugoszlávia csatlakozása az antikomintern paktumhoz; a hivatalos német sajtó a német—jugoszláv barátság hangoztatásával egyidejűleg foglalkozik a tengelyhatalmak szerepével a közép-európai helyzet konszolidálásában; Sztójay közli az államtitkárral, hogy a magyar kormány csak bilaterális alapon hajlandó Jugoszláviával és Romániával megegyezni. A politikai osztály vezetőjének levele a berlini magyar köveinek Amennyiben a német külügyminisztérium részéről a magyar— lengyel viszonnyal kapcsolatban újabb érzékenykedést tapasztalna, hivatkozzon azokra a román és szlovák viszonylatban tett német gesztusokra, amelyek sértik a magyar kormánv érdekeit (hadianyagszállítások Romániának; német katonai küldöttség koszorúzása a csernovai vérengzés színhelyén). A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek A követ felterjeszti a külügyi államtitkárnak átadott levelét és feljegyzését, amelyekben a magvar kormány nevében panaszt emel a „Roland-Blätter", a „Neues Volk" és a „Volkstum in Südosten" c. folyóiratok magyarellenes cikkei miatt. A varsói ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Kobylanski a német—lengyel viszony várható fejleményeivel kapcsolatban kijelenti, hogy a lengyel kormány továbbra sem hajlandó álláspontjából engedni; Németországtól függ a német—lengyel kapcsolatok korábbi alapokra való visszahelyezésének lehetősége; az angol—szovjet tárgyalások sikeres befejezése befolyásolhatja Hitlert abban, hogy a megegyezés lehetőségeit keresi-e, vagy a háború útjára lép. A londoni magyar követ jelentése a külügyminiszternek Az angol hadügyminisztérium közép-európai referense a magyar— román viszonnyal kapcsolatban kifejtette, hogy a Romániának adott angol garancia csak erőszakos támadás esetére szól, s nem akadályozhatja a magyar—román függő kérdések békés rendezését; célszerűnek tartaná, ha a magyar kormány hivatalos közlésben tájékoztatná az angol külügyminisztériumot arról, hogy a román kormány magatartása akadályozza a magyar—román megegyezéshez szükséges légkör kialakulását s ez egyben az általános közép-európai megbékélés akadályát is jelenti; a követ felhatalmazást kér a közlés megtételére. A külügyminiszter számjeltávirata az ankarai magyar követnek Utasítja a követet: közölje a török külügyminiszterrel, hogy a Balkán biztonságának egyik legkomolyabb akadálya a magyar— román területi kérdések rendezetlensége; a török külügyminiszter Gafencu ankarai látogatása alkalmával rámutathatna e kérdések rendezésének sürgős szükségességére! 3 A második világháború kitörése 33