Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

134. 135. 1939. Y. 11. Budapest 1939. V. 11. Berlin 136. 1939. V. 11. Bukarest 137. 1939. V. 11. Bukarest 138. 1939. V. 12. Róma 139. 1939. V. 12. Varsó 140. 1939. V. 12. Varsó súlyos következményeket vonhat maga után a lengyel—magyar viszonyban. A külügyminiszter levele a vezérkar főnökének A 127. sz. irattal kapcsolatban közli, hogy a Románia elleni hadjárat előkészítési tervével egyetért és a felkészülést szükségesnek tartja; végleges állásfoglalása előtt részletes tájékoztatást kér a románellenes propaganda lényegéről és az ezzel kapcsolatban tervezett intézkedésekről. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek A német—lengvel konfliktus kirobbanása bármely pillanatban várható; a lengyel—német viszony enyhítése csak közvetítés útján képzelhető el, a pápa közvetítő akcióját azonban a német kormány nem fogadja el; a követ véleménye szerint a magyar kormánynak számításba kell vennie, hogy német részről komolyan veszik a német—olasz együttműködés szükségességét; német felfogás szerint a nyugati hatalmak Danzig miatt nem hajlandók háborút indítani; német politikai körök kedvezően ítélik meg az esetleges háború kimenetelét, amelyet biztosítana az egységes német—olasz haderő és az antikomintern paktumban résztvevő államok támogatása; Berlinben figyelemmel kísérik az egyes államok magatartását a krízis kialakulásának minden szakaszában. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek Gafencu tájékoztatója berlini, párizsi, londoni és római tárgyalásairól, valamint Kennedy londoni és Bullit párizsi angol nagykövetekkel folytatott beszélgetéseiről; meggyőződése szerint Anglia és Franciaország támogatná mindazokat az államokat, amelvek ellen Németország támadást indítana és amely államok a fegyveres védekezés súlyát vállalnák; az Amerikai Egyesült Államok nem avatkozna be azonnal az európai háborúba, de anyagilag támogatná a nyugati hatalmakat; a tengelyhatalmak érdekeit Berlinben és Rómában nem látják egyformán; Románia semlegességéről külföldi utazásai során nem tett nyilatkozatot. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek Beszélgetés Gafencuval a magyar—román viszonyról és a kisebbségi kérdés rendezéséről; Gafencu a kisebbségi kérdés rendezését a bledi megegyezés szellemében tartaná lehetségesnek, s hasznosnak vélné a magyar—román viszony rendezésére az olasz kormány közvetítését. A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Buti külügyi államtitkár közli: a német—olasz szövetségi szerződés célja reagálni a nyugati hatalmak akcióira és írásba foglalni az eddig vállalt kötelezettségeket; a pápa közvetítő akciójának nem lehet nagyobb jelentőséget tulajdonítani; Litvinov távozása a szovjet külügyminisztérium éléről új helyzetet teremtett, amelv még nem tekinthető át. A varsói magyar követ levele a külügyminiszternek A követ részletesen elemzi a magyar—lengyel kapcsolatok alakulását, és megállapítja, hogv a magyar—lengyel baráti viszony fenntartása az adott külpolitikai helyzetben Magyarország tengelybarát politikája miatt egyre nehezebb; a viszony javítása szempontjából jelentősnek tartja a magyar sajtó további magatartását^ A varsói magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A 133. sz. irat utasításainak megfelelően a lengyel külügyminisztérium vezetői előtt kijelentette, hogy a magyar kormány változatlanul ragaszkodik a lengyel—magyar barátsághoz, a lengyel sajtó magatartása azonban kedvezőtlen atmoszférát teremtett a 28