Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

Ml. 1939. V. 12. Varsó 142. 1939. V. 13. London 143. 1939. V. 14. Bukarest 144. 1939. V. 15. Varsó 145. 1939. V. 15. Belgrád 146. 1939. V. 16. Róma 147. 1939. V. 16. Róma 148. 1939. V. 16. Berlin 149. 1939. V. 16. Berlin két állani között; a külügyi államtitkár kifejezte reményét a félreértések kiküszöbölésének lehetőségében. A varsói magyar követ jelentése a külügyminiszternek A lengyel külügyminisztérium keleti osztályának vezetője a magyar—lengyel sajtófeszültség okát abban látja, hogy a magyar lapok a német—lengyel vitás kérdésekben Németország mellett foglalnak állást. A londoni magyar követ jelentése a külügyminiszternek Dirksen londoni német nagykövet szerint a német kormány a lengyel kérdés megoldása és a gyarmati követelések kielégítése után nem lépne fel újabb követelésekkel; az angol—francia—szovjet megegyezés létrejöttét nem tartja kizártnak; a franciaangol—török megegyezést Olaszország ellen irányulónak tekinti; az angol—német közeledésre jelenleg nem lát lehetőséget, bár meg van győződve Chamberlain közeledési készségéről; a követ véleménye szerint Dirksen arra az álláspontra jutott, hogv Németország további területi előretörése világháborúhoz vezetne. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek A bukaresti lengyel követség tanácsosa szerint a lengyel kormány a német—lengyel háború esetén számíthat ugyan Románia semlegességére, de még abban az esetben sem várhat segítséget a román—lengyel szerződés értelmében, ha a háború csak Lengyelországra és Németországra korlátozódna. A varsói magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A varsói német nagykövet szerint a lengyel kormánnyal való tárgyalás jelenleg nem vezetne eredményre; a pápa közvetítő javaslatát nem tartja szerencsésnek. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Smiljanic külügyminiszterhelyettessel folytatott beszélgetés alapján a követnek az a benyomása, hogy Gafencu belgrádi útja alkalmával nem értett egvet a jugoszláv—magyar egyezmény megkötésével; a belgrádi román követ ismételten a hármas megegyezés előnyös voltát hangsúlyozta; a belgrádi német követ szerint Gafencu a román—jugoszláv szolidaritás álláspontját képviselte a magyar kérdésben. A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A jugoszláv külügyminiszter római megbeszélésein indítványozta, hogy a Balkán Szövetség helyébe Jugoszlávia, Románia, Magyarország és Bulgária szövetségét állítsák, amelynek egyetlen akadálya szerinte a román—magyar viszony rendezetlensége; Ciano a javaslattal egyetért, de nem kíván kezdeményező lépéseket tenni. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Ciano lehetségesnek tartja a német—lengyel feszültség levezetését kétoldalú megállapodás útján; diplomáciai úton közölte a lengyel kormánnyal, hogy az olasz kormány örömmel venné a német— lengyel ellentétek békés rendezését és a lengyel kormány kérésére hajlandó lenne közvetíteni Berlin és Varsó között; Németország fegyveres fellépése esetén Olaszország általános mozgósítást rendelne el. A berlini magyar követ telefonszámjeltávirata a külügyminiszternek Weizsäcker kifejezte meglepetését Csáky külügyminiszter soproni választási beszédének lengyelbarát kijelentéseivel kapcsolatban ég szóvátette a „Pester Lloyd" Lengvelországot dicsérő cikkét. A berlini magyar követ telefonszámjeltávirata a külügyminiszternek A követ hangsúlyozta Weizsäcker előtt, hogy a magyar kormány 29