Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - II. Hitler április 28-i beszéde; Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter berlini útja; a német—olasz szövetségi szerződés; a német—lengyel viszony és Magyarország (1939. április 28—június 10.)

Romániával szemben tanúsított magatartásunk és békenyilatkozataid itt a Foreign Officeban a legjobb benyomást keltették. Sargent meg is mondotta nekem, hogy ő meg van győződve arról, hogy nem fogjuk magunkat „mások által (értsd németek által) belehetzeltetni egy támadó akcióba Románia ellen, mert ez részünkről igen rövidlátó politika volna". — Kötelességem azonban rámutatni arra, hogy a jelenleg angol—román barátkozás folytán nem számíthatunk arra, hogy az angolok, főleg az angol sajtó a mi kisebbségi gravemenjeinkkel olyan értelemben foglalkozzék, mely nekünk kedvező, de a románokra nézve kellemetlen volna. Ami az angol sajtónak velünk szemben tanúsított magatartását illeti, úgy az egyelőre még abból áll, hogy sem pro de contra sem irnak rólunk. Ez nézetem szerint a mai helyzetben a maximum, amit elérhetünk és örülnünk kell, hogy így van. Magyarország az itteni közvélemény előtt el van könyvelve mint teljesen német befolyás alatt álló terület, ezt itt földrajzi helyzetünkből kifolyólag értik is és nem kritizálnak. Hogy ez a tapintatos és megértően kíméletes hallgatás, mely szerintem magasabb sugalmazásra vezethető vissza meddig fog tartani, nem tudható. Esetleg egy incidens kirobbanthat majd ellenünk is egy sajtócampagnet, azért szigorúan kellene ügyelni arra, hogy ilyen elő ne fordulhasson. Amennyire értik itt azt, hogy mi kényszerűségből kénytelenek vagyunk sajtónkban a németek iránt a legmesszebbmenő óvatosságot tanúsítani, annyira helytelen, sőt végzetessé válható lenne az, ha sajtónk ezzel párhuzamosan Angliát és külpolitikai akcióját valamint belső felkészülését ócsárolná vagy lekicsinyelné, csak azért, hogy ezzel a németek kedvében járjon. Arról, hogy az itteni sajtót bármily, még oly igazságos magyar ügy érdekében nyílt állásfoglalásra lehessen rábírni jelenleg azonban szó sem lehet és meg kell elégednünk annak jóindulatú hallgatásával mint a maximummal, amit most elérhetünk.— Társadalmi, tudományos és művészeti téren a rokonszenv irántunk szerencsére eddig még változatlan és ezt tőlem telhetőleg igyekszem is ápolni. Fogadd kérlek őszinte tiszteletem kifejezését mellyel vagyok őszinte híved Barcza György Küm. res. pol. 1939—2—335/7 Eredeti tisztázat. 112. A BELGRÁDI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Belgrád, 1939. május 1. 100/pol. — 1939. Szigorúan bizalmas Cincar Markovié külügyminiszter ma fogadott. Elmondotta nekem, hogy római és berlini útjáról a legjobb benyomásokkal tért haza és hogy módjában volt meggyőződni arról, hogy mindkét fővárosban teljes meg215