Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - I. A danzigi kérdés napirendre tűzése; az angol—lengyel megállapodás és a Romániának nyújtott angol—francia garancia; Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter római megbeszélései (1939. már-cius 19—április 28.)

60. A KÜLÜGYMINISZTER SZÁMJELTÁVIRATA A BERLINI MAGYAR KÖVETNEK 1. szám. Róma, 1939. április 18. Vonatkozással 125. számú számjelsürgönyért :

10

8 Utaljon államtitkárnál arra, hogy Roosevelt üzenetében Magyarország megnevezése teljesen magyar kormány ingerenciája nélkül történt. Hívja fel Weizsäcker figyelmét Teleki gróf ma esti pohárköszöntőjének utolsó bekezdésére.

10

9 Csáky Küm. számjel. Berlini követség számjeltáviratai. 1939. II. Másolat. 89. A KÜLÜGYMINISZTER ÁLLANDÓ HELYETTESÉNEK SZÁMJELTÁVIRATA A RÓMAI ÉS BERLINI KÖVETSÉGRE 61., 83. szám. Budapest, 1939. április 19. 5585—86. Statim ! Amerikai követ

11

0 ma átnyújtotta Roosevelt üzenetének hivatalos szövegét és véleményemet kérdezte. Mikor feleltem, hogy siker alig várható, azt mondotta, hogy ez nem is célja, mert javaslat elfogadása volna legnagyobb szerencsétlenség. Ez esetben ugyanis Németország mindent megtarthatna, míg elutasítással megkezdődik ellene az akció. Máris itt vannak amerikai szakértők európai gazdasági helyzet tanulmányozására és elutasítás után srófokat megszorítják. Amerika (egész Amerika, szóval déli államok is) ama kérdés elé fogják állítani itteni országokat, hogy kereskedelmi kapcsolat szempontjából válasszanak közte és Németország között. Vagy Amerikával, vagy Németországgal kereskedhetnek, de mindkettővel nem. Ez végeredményben, mégpedig rövidesen háborúra fog vezetni, Anglia azonban igen erős és tévedés eddigi türelmét gyengeségnek minő10

8 Lásd e kötet 85. sz. iratát. 10

9 Teleki miniszterelnök pohárköszöntője római hivatalos látogatása alkalmával, a Mussolini által adott vacsorán, 1939. április 18-án hangzott el. Pohárköszöntőjének utolsó bekezdésében a következőket mondotta: „Híven a tengelypolitikához, amelyet Magyarország spontán magáévá tett, nem engedhetjük meg, hogy bármely más államhatalom ferde megvilágításba akarja helyezni nemzeti politikánkat. Kell-e erősebb bizonyíték Róma, Berlin és Budapest politikájának helyessége mellett, mint az, hogy a kölcsönös megbecsülés Budapest és Belgrád között mindjobban hódít a magyarok és jugoszlávok körében". 11

0 Montgomery, Fluornoy John 12 A második világháború kitörése 177