Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Iratok - I. Magyar —német ellentétek a kárpátukrán kérdésben (1938. november 3. -1938. november 30.)

Poncet nagykövetet okt. 18.-án fogadta, csak udvariassági jellege lett volna. A német nagykövet felfogásával ellentétben állanak a következő, teljesen hitelesnek látszó információk, amelyeket a Quai d'Orsay bizalmasan közölt egy Franciaországgal igen barátságos viszonyban álló nagyhatalom ügy­vivőjével. Ezek szerint a német kancellár a fölötte barátságos beszélgetés folyamán minden kételyt kizáró, világos formában kilátásba helyezte, hogy a közeli napokban javaslatot fog tenni a francia kormánynak egy kölcsönös meg nem támadási paktum, valamint a légiháborút bizonyos vonatkozásban korlátozó egyezmény megkötésére. A Führer megemlítette volna, hogy a Wilhelmstrasse első jogtanácsosa, Gauss úr, már utasítást kapott szöveg­tervezetek előkészítésére. Ezen audiencia óta már több mint három hét múlt el, anélkül, hogy az itteni kormány által várva várt német ajánlat beérkezett volna. A hivatalos francia körök ezirányú türelmetlenségét visszatükrözi többek között a Temps folyó hó 8.-i vezércikkének utolsó passzusa: „On ne possède encore aucune précision sur ce que le Führer est disposé, après son cordial entretien avec M. François-Poncet, à pro­poser à la France." valamint ugyanazon lap folyó hó 10.-i vezércikkének utolsó bekezdésében található mondat, mely szerint: „L'opinion française est particulièrement attentive à ce que le chan­celier Hitler se dispose à suggérer dans le cadre de son récent entre­tien avec M. François-Poncet." Viszont az olasz ügyvivő, 4 9 akivel ma délben beszélgettem, a fenti infor­mációról azt mondta nekem, hogy a tényállás az ő értesülései szerint teljesen ellentétben áll a francia beállítással. Szerinte François-Poncet nagykövet tette volna a kérdéses javaslatokat Berclitesgaden-ban búcsúlátogatása alkalmával. Bonnet külügyminiszter megismételte volna ezeket a francia javaslatokat Welczeck gróf előtt s azóta várják a feleletet Berlinből. A né­met nagykövet ideje annyira le volt foglalva Von Bath követségi titkár meggyilkolása óta, hogy vele e kérdésről eddig újból nem beszélhettem. A francia—német közeledés esélyeire mindenesetre nagyon kedvezőtlen hatással voltak Hitler utolsó beszédei. 5 0 Bár a kancellár elsősorban Anglia, illetőleg az angol ellenzék egyes vezérei ellen fordult és iparkodott Francia­országot kímélni, megállapítható, hogy ez a taktikája nem járt sikerrel, mert nyilatkozatai itt messzemenő bizalmatlanságot és nyugtalanságot keltettek. Hitler azon igyekezetével szemben, hogy a koloniális kérdést állítsa oda mint Németország és a nyugati hatalmak közötti utolsó meg­oldandó problémát, francia részről már előre is védekeznek. Az utolsó idők politikai manifesztációi sérthetetlennek nyilvánítják Franciaország tenge­rentúli birtokállományát. Ezek a nyilatkozatok tervszerűek s egy sziszte­4 9 Prunas, R., nagykövetségi tanácsos 5 0 Lásd e kötet 6. sz. iratának 11. sz. jegyzetét. 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom