Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Iratok - I. Magyar —német ellentétek a kárpátukrán kérdésben (1938. november 3. -1938. november 30.)

matikus egészet képeznek. Elsőként a radikális-párt Marseille-i konferenciáján mondták ki ezt az elvet, úgy Daladier miniszterelnök programmbeszédében, mint a párt véghatározatában. Egy héttel később Guy La Chambre légügyi miniszter Casablanca-ban és Mandel gyarmatügyi miniszter Longpont-i beszédében tértek ki erre a témára s azt hangoztatták, hogy Franciaország csak akkor tarthatja meg nagyhatalmi állását, ha a 100 milliós „empire" minden erejét ki tudja használni, aminek előfeltétele természetesen ennek az „empire" birtokállományának sérthetetlen fenntartása. Ilyen körülmények között nem nagyon látom, hogy mikép lesz lehetséges a francia—német viszonyt belátható időn belül megjavítani. Ennek a problémának további fejlődésére mindenesetre nagy befolyással lesz az angol minisztereknek november 23.-ra tervezett párisi látogatása. Khuen-Héderváry m. kir. követ Küm. pol. K. 63. 1938-11/25-3757. (3996) Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték : londoni, berlini és római követségnek. 24. A PÁRIZSI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Párizs, 1938. november 12. 80/pol. - 1938. A francia sajtó Ciano gróf és Ribbentrop német külügyminiszter döntését

5

1 Magyarország nagy sikerének könyvelte el. Általában azt írták az itteni lapok, hogy sokkal nagyobb területet kaptunk, mint amit várni lehetett. Semmiféle ellenséges hangulatról sikereinkkel szemben beszélni nem lehet, mégis — érzésem szerint — a francia közönség nagy része azt tartja, hogy többet kaptunk, mint ami az etnográfiai elv szigorií alkalmazása mellett bennünket megilletett volna. Ez talán némelyeknél bizonyos recenzust is keltett anélkül azonban, hogy ennek komolyabb jelentőséget kellene tulajdonítani. Az itteni közönség természetesen nincs tájékozva a vitás felvidéki határvárosok etnográfiai viszonyairól. De. nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezeket eddig csupán csehszlovák elnevezésük alatt ismerte, ami a nemzetiségi viszonyok tekintetében ítéletét befolyásolja. A csehszlovák propaganda húsz év alatt szisztematikus és igen széleskörű tevékenységet fejtett ki Franciaországban, amely nemcsak a csehszlovák egységnek eszméjét véste be az itteni agyakba, hanem természetesen mindig annak a bizonyítására törekedett, hogy a köztársaság területének túlnyomó részét „csehszlovákok" lakják, ekként tüntetvén fel a vegyes lakosságú területeket is. Itt meg kell említenem a csehszlovák tudományos 5

1 Az első bécsi döntésről van szó. 111