Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

214. 1939. I. 14. Bukarest 215. 1939. I. 14. Róma 216. 1939. I. 14. Belgrád 1939. I. 14. Róma 218. 1939. I. 14. Prága 219. 1939. I. 14. Róma 220. 1939. I. 14. Prága 221. 1939. I. 14. Berlin 222. 1939. I. 14. Moszkva ismeri el; szerinte a paktum agressziós célokat szolgál; a magyar kormányt nem fenyegetni, hanem figyelmeztetni akarta. A bukaresti magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Gafencu szerint Románia Kárpát-Ukrajna kérdésében a teljes rezerváltság álláspontjára helyezkedik, mivel a megoldás úgyis Németországtól függ; fenntartja azonban magának a jogot, hogy ha a kérdés napirendre kerül, ehhez hozzászólhasson. A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A lengyelek meg vannak elégedve külügyminiszterük berchtesgadeni látogatásának eredményével. Hitlert a korridor nem érdekli, a magyar — ukrán kérdést nem szándékozik napirendre tűzni. A belgrádi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Ismerteti a belgrádi olasz követ véleményét a magyar—jugoszláv megegyezés lehetőségeiről. A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Ciano tájékoztatta a Mussolini és Chamberlain közötti megbeszélésről: a spanyol problémát vitatták meg; Közép-Európáról alig volt szó; Csehszlovákia határainak garantálása ügyében az olasz álláspont az volt, hogy ezt a tengelyhatalmak együttesen intézik el. A prágai magyar ideiglenes ügyvivő számjeltávirata a külügyminiszternek A kínai követ fájlalja, hogy a magyar kormány a mandzsúriai bábkormányt elismerte. Magánvéleménye szerint a magyar—kínai kereskedelmi és barátsági szerződésre irányuló tárgyalások ezek után aligha lehetségesek. A római magyar követ telefonszámjeltávirata a külügyminiszternek Ciano igen kedvezőnek tartja a magyar—jugoszláv megegyezés esélyeit. Románia érzékenységét egyelőre kímélni kell. Ha a magyar kormány Jugoszláviával megegyezik, a román kérdésben úgy járhat el, ahogy akar. A prágai magyar katonai attasé jelentése a honvédvezérkar főnökének Toussaint német ezredes közlései: a csehszlovák állam sorsa még nem dőlt el véglegesen — vagy német hűbérállam lesz, vagy bekebelezik; a csehszlovák hadsereg legfeljebb német ellenőrzés mellett, korlátozott kis méretben maradhat meg. A Hitler—Beck-féle megbeszélés a német—lengyel barátságos viszony kialakítása szempontjából eredményes volt; ha Franciaország nem enged, tavasszal olasz—francia háború várható; Németország kitart Olaszország mellett; Románia Codreanu meggyilkolása miatt elveszítette a németek szimpátiáját; Magyarország egyelőre tegye félre szlovák, kárpátukrán, jugoszláv revíziós törekvéseit, és politikájának súlyát Erdély visszaszerzésére helyezze. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Beck és Hitler Berchtesgadenben Kárpát-Ukrajna és Nagy-Ukrajna kérdéséről is tárgyalt. Hitler az ukrán problémát nem tartotta ugyan aktuálisnak, de üdvözölné, ha Ukrajna kiválnék a Szovjetunióból. Beck Lengyelország ukránlakta területeinek elszakíthatatlanságára hivatkozott, és vázolta a kárpát-ukrajnai lengyelmagyar közös érdekeket. Hitler kijelentette, hogy a brünni vonaltól keletre nincsenek aspirációi; a Memel-vidékre vonatkozólag pedig a lengyeleket kielégítő álláspontot hangoztatott. A moszkvai magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Magyarország antikomintern paktumhoz tervezett csatlakozása ügyében Litvinov külügyi népbiztos újabb jegyzéket adott át. 40