Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

223. 1939. I. 14. Berlin 224. 1939. I. 14. Róma 225) 1939. I. 14. Róma 226. 1939. I. 15. Varsó 227. 1939. I. 15. Belgrád 228. 1939. I. 15. Bratislava 229. 1939. I. 15. Belgrád 230. 1939. I. 17. Berlin amelyben válaszol a magyar kormány érveire: az antikomintern paktum csak leplezője az agressziónak; figyelmeztet a csatlakozás következményeire; a szovjet kormány lépése nem fenyegetés, hanem jóakaratú figyelmeztetés. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Csehszlovákia területén keresztül építendő Reichsauto bahnra vonatkozó német—cseh egyezményről jelent. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Magyarország csatlakozása az antikomintern paktumhoz és Mandzsukuónak elismerése a legjobb benyomást keltette. Cianó biztosra veszi Magyarország kilépését a Népszövetségből. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Cianó tervezett jugoszláviai útjának célja a magyar—jugoszláv viszony egyengetése. Sztojadinovicban megvan a jóakarat. A jugoszlávok Pál régensherceg és Károly román király találkozásának jelentőségét igyekeznek csökkenteni. Cianó szerint: Magyarországnak kímélnie kell Románia érzékenységét; Románia idővel hasonló sorsra jut, mint Csehszlovákia; a németeknek szükségük van a román petróleumra, és ebben Olaszország is érdekelt; a románok állandóan felajánlkoznak Olaszországnak, de amíg a magyar—román viszony nem rendeződik, az olaszok rezervált álláspontot foglalnak el. A varsói magyar követ jelentése a külügyminiszternek Prágában hírek terjedtek el lengyel —cseh közeledésről. A hír légből kapott. A lengyel külügyminisztérium vezetői Csehszlovákiát nem tartják életképesnek, a szlovákok is teljesen függetleníteni akarják magukat Prágától. A belgrádi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A jugoszláv külügyi államtitkár a közeli magyar—jugoszláv megegyezésnek nem látja lényegesebb akadályát. Romániára azonban — mint szövetségesükre — tekintettel kell lenniük, ezért kívánatos volna a magyar kormány közreműködésével olyan megoldást találni, hogy Románia a magyar—jugoszláv közeledés eszméjébe belenyugodjék. A bratislavai magyar konzul jelentése a külügyminiszternek A németek Kárpát-Ukrajna gazdasági értékeinek megállapításával több tudóst bíztak meg, akik — állítólag — ezeket a területeket Németország részére értéktelennek minősítették. A kelet felé tervezett autósztrádát is célszerűbbnek látják Lengyelországon vagy Magyarországon át megépíteni. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Andric külügyi államtitkár szerint Belgrádban megértéssel fogadták Magyarország antikomintern paktumhoz való csatlakozási szándékát; Jugoszlávia nem foglalkozik hasonló gondolattal. A külügyminiszter számjeltávirata németországi tárgyalásairól Részletesen ismerteti Hitlerrel és Ribbentroppal történt megbeszéléseit. A német államférfiak hangsúlyozták: békét akarnak — esetleg évekre szólót; ezért vigyáznak, hogy Európában komolyabb incidens ne történjék. Magyarországgal — amennyiben az terveit előzetesen közli velük — a legszorosabb együttműködést kívánják. Az ukrán kérdés megoldása nem időszerű, ezt — ha erre sor kerül — a magyarokkal és lengyelekkel együtt fogják megoldani; erős Magyarországot akarnak, mert déli szomszédjai bizonytalanok; szívesen vennék, ha Magyarország Jugoszláviával és Romániával modus vivendit találna; a jugoszlávokkal folytatott tárgyalásokról 41