Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet
Iratok - I. Magyar —német ellentétek a kárpátukrán kérdésben (1938. november 3. -1938. november 30.)
vaira a „Mein Kampf" előbb idézett fejezetében: . . . „Kann man die notwendige Grösse des Siedlungsgebietes nicht ausschliesslich von den Erfordernissen der Gegenwart aus beurteilen, ja, nicht einmal von der Grösse des Bodenertrages umgerechnet auf die Zahl des Volkes. Denn . . . der Grundfläche eines Staates kommt ausser ihrer Bedeutung als direkter Nährquelle eines Volkes auch noch eine andere, die militärpolitische, zu. Wenn ein Volk in der Grösse seines Grund und Bodens seine Ernährung an sich gesichert hat, so ist es dennoch notwendig, auch noch die Sicherstellung des vorhandenen Bodens selbst zu bedenken. Sie liegt in der allgemeinen machtpolitischen Stärke des Staates, die wieder nicht wenig durch militärgeographische Gesichtspunkte bestimmt wird." A volt müncheni angol főkonzul, 20 8 aki most Bécsben székel és Henderson nagykövet bizalmasa, a napokban mint egész természetes dologról beszélt velem Németország ukrajnai aspirációjáról és a hozzá vezető korridor szükségességéről, csak azt fűzte hozzá, hogy Németországnak el kell ejtenie követelését kolóniáinak visszaadása iránt, ha a nyugati hatalmak nem elleneznék ukrajnai célkitűzéseit. Annak a meggyőződésének is kifejezést adott, hogy Németország nem áll meg a mai állapotnál Csehszlovákiával szemben, ami felett nem érzett semmi felháborodást, sőt bevallotta, hogy kormányával szemben kifejezést adott annak a véleményének, hogy nincs értelme keleteurópai gazdasági kapcsolataikat sem szorgalmazni. Az angol sajtó is rezignációval állapítja meg Németország gazdasági előretörését Délkeleteurópában. A Times egy novemberi cikksorozata szerint Angliában senki sem gondol már arra, hogy Németország ottani pozícióját vitássá tegye és azzal vigasztalja magát, hogy a német kivitel erősödése Délkeleteurópában ezen területek jólétének és vásárlóerejének növekedésével fog járni, ami az angol kivitelnek is előnyére lesz. Senki sem tagadja ma már Angliában — írja a Times —, hogy a Duna völgye természetes tere Németország gazdasági terjeszkedésének. Károly román király és Pál jugoszláv régensherceg minapi londoni látogatása 20 9 alkalmával a német sajtóból ki-kicsendült a hang, hogy Anglia tulajdonképpen visszavonul a Balkánról az Anschluss és Csehszlovákia széttördelése következtében Németország javára beállott délkelcteurópai helyzetre tekintettel és a német lapok nem szűntek meg hangsúlyozni, hogy a Balkán egyedüli megbízható vevője a német birodalom. Hogy ebben alighanem igazuk volt, mutatja, hogy Hitler kancellárnál tett látogatása után Károly király tegnap — miután megjárta Angliát és Franciaországot — Göring marsallal, a négyéves terv és Németország beszerzéseinek irányítójával tárgyalt behatóan. A német véleményt erről a kérdésről frappáns őszinteséggel világítja meg Dr. Wolfgang Höpker igen ismert politikai publicista „Verlustkonto Südosten. Wandlungen in England" című cikke a Münchner Neueste Nachrichten mai számában. Utal a bulgár, görög, román király és a jugoszláv régensherceg egymást követő londoni látogatására, ami kétségtelenül 20 8 Gainer, D. St. Clair 20 9 Károly román király 1938. november 21-i és Pál régensherceg 1938. november 26-i londoni látogatására utal. 12 Magyarország külpolitikája 177
