Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet
Iratok - I. Magyar —német ellentétek a kárpátukrán kérdésben (1938. november 3. -1938. november 30.)
Ukrajnáról, mint német hódítási célról szó volt a múltban. Csehszlovákia széttördelése óta igen sokan aktuálisnak tartják itt Hitler könyvének utolsóelőtti fejezetét. „Wir sind keine Phantasten" -— mondta Hitler kancellár Darányi őexcellenciájának Münchenben, amikor októberben nála járt a csehszlovákiai magyar igények ügyében. 20 5 Ha fantaszták is, fantáziájukat eddig sorra megvalósították. Segítségükre volt ebben a nyugati hatalmaknak a polgári jólétben és a tőkés gondjaiban kiteljesedett tehetetlensége is, amely a bénult Szovjetoroszországban nem kapva segítséget, örült, hogy közvetlen áldozatok nélkül megszabadulhatott attól, hogy az izgága have not's-al birokra menjen. Németország baráti nyilatkozatokkal külön is megnyugtatja őket, hogy nincsenek velük szemben támadó szándékai és ennek bizonyítására maga épít ki még védelmi erődrendszert is velük szemben nyugati határain. Ez a védelmi rendszer azonban alighanem a Nyugat és a nyugati politika határa is Kelet felé, ahol a politikának és a politikai fejlődésnek a Harmadik Birodalom kíván ezentúl irányt szabni. Es minthogy Hitler keleti politikájának oroszországi területszerzés a végső célja, amelynek kapcsolata kell hogy legyen az anyaországgal, Ukrajna felé a korridor szerepét az itteni „fantaszták" most Szlovákiának és Ruszinszkónak („Karpatho-Ukraine") szánják (a német határtól Ruszinszkóig kiépítendő autóút is ezt a célt szolgálja szerintük), miután Csehszlovákia túlságos nagy önállóságának nem sok jövőt jósolnak. Hogy a hivatalos német politika is így gondolkozik, arra a német sajtó tartózkodó és elutasító magatartásából következtetnek, amelyet Magyarország ruszinszkói igényeivel szemben tanúsít. Különös azonban, hogy a Szlovákiával és Ruszinszkóval kapcsolatos kombinációk csak akkor merültek fel a politikával foglalkozó itteni körökben, amikor általános várakozásuk ellenére a magyarok nem vonultak be október legelső napjaiban a Felvidékre egy ultimátum kapcsán, a lengyelekhez hasonlóan 20 6 és amikor az idejött tót és ruszin politikusok felajánlkozásai 20 7 nyilván ráterelték figyelmüket jövő nagy lehetőségekre. „Kávéházi fantázia" kell mindenesetre annak elképzelésére, hogy mi volt az elgondolása Hitlernek ukrajnai terveinek gyakorlati megvalósítása tekintetében 12 évvel ezelőtt, -— ahogy akkoriban hatalmas fantázia kellett annak elhivésére is, hogy a „Mein Kampf" programpontjai rövid idő alatt kísérteties pontossággal valósággá fognak válni. Ilyen fantáziával el lehet képzelni, hogy Hitler talán egy Magyarországgal létesítendő szorosabb viszony, vagy pedig egyszerűen erőszak útján gondolt az ukrajnai területekhez jutni. Ugyanígy el lehet képzelni, hogy most Csehszlovákia lépett ebben a tervben Magyarország helyébe, figyelemmel ennek szorosabb kapcsolataira Rómával, ahol a Harmadik Birodalom hatalmának ezidőszerint sarkpontja és Achilles sarka van. Még így is vissza kell emlékezni azonban Hitler sza20 5 Darányi Kálmán volt miniszterelnök 1938. október 14-i müncheni látogatására utal. Lásd erről: ADAP. D sorozat IV. 62., 63. sz. iratát. 20 6 1 9 3 8. október elsején a lengyel kormány követelte a tescheni terület azonnali átadását. A csehszlovák kormány ennek eleget tett. 20 7 1 9 38. október 19-én az autonóm szlovák és autonóm kárpátukrán kormány minisztereinek: Tisónak, Durcanskynak és Bacinskynak müncheni megbeszéléseire utal. Lásd erről: ADAP. D sorozat IV. 72., 73. sz. iratát. 176
