Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - VI. Magyarország külpolitikája a müncheni konferenciától az első bécsi döntésig (1938. október 1—november 3.)

Francia nagykövet 17 8 véleménye szerint ne hozzuk ügyünket négyha­talmi konferencia elé. Franciaországnak cseh oldalra kellene állnia (mert egyszer már feladta !), Angolország pedig francia álláspontot támogatná. Sztójay Küm. res. pol. 1939—7/a—1210. Másolat. 576. A BERLINI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Berlin, 1938. október 22. 159/pol. — 1938. Nagyméltóságodnak előző jelentéseimben beszámoltam arról, hogy Coring tábornagy és Weizsäcker államtitkár leghatározottabb formában rámutattak arra, hogy a pozsonyi németek tömegesen a Magyarországhoz való csatolás ellen foglaltak állást. 17 9 Beszámoltam arról is, hogy a szlovákok és ruthének által a német kisebbségeknek adott jogokat itt különlegesen értékelik és hogy a sajtóban erről állandóan elismeréssel számon ak be. Ennek kapcsán tájékoztatni óhajtanám Nagyméltóságodat egy beszél­getésemről, melyet a napokban Megerle úrral folytattam, aki al Berliner Börsenzeitung külügyi rovatának vezetője és vezércikkeit szorosan külügyi irányítás alapján írja. Megerle bizonyos vonatkozásban a külügyminiszté­rium szócsövének is tekinthető, egyébként kitűnően van tájékozva. Több kérdés került szóba, így a német kisebbségek kérdése is és ezért jelentem közléseit a Göring és Weizsäcker fentemlített kijelentései kapcsán. Megerlének először is megjegyzést tettem a német sajtónak múlt heti tartózkodó magatartása miatt, szembeállítva ezt a magyar sajtónak a német — cseh krízis alatt tanúsított magatartásával. Megerle helybenhagyta megállapításaimat és azzal igyekezett azt igazolni, hogy a lengyelek által és általunk felvetett magyar—lengyel közös határ kérdése németellenes irány­zatúnak látszott. Legalább is ily formában hozták a külföldi lapok és ezen­kívül oly értesüléseik is vannak, hogy párisi magyar körökben nyíltan beszél­tek ily kombinációkról. Természetes, hogy ily körülmények között a hangu­lat irántunk némileg tartózkodóvá vált. Megerle még kifejtette, hogy velünk őszinte barátságot kívánnak és biztosított, hogy összes néprajzi alapokon álló követeléseink kielégítését támogatni fogják. De egyet — mondotta — sohasem tudnának nyugodtan nézni és pedig azt, hogy keleti határaikon valahol egy blokk alakuljon, mely ellenük irányulna. Ez ellen minden eszközzel fellépnének. Megerlének kifejtettem, hogy teljesen kizárt az,hogy mi egy németelle­nes blokkban való részvételre gondolnánk, s ép úgy kizártnak tartom azt, hogy párisi mérvadó, illetve hivatalos magyar körök ily értelmű kijelentése­ket tettek volna. Viszont el tudom képzelni, hogy a csehek vagy Tissóék ily 17 8 François-Ponçet, André 17 3 Göring erre vonatkozó kijelentéseire lásd e kötet 534. sz. iratát. 840

Next

/
Oldalképek
Tartalom