Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet
Iratok - VI. Magyarország külpolitikája a müncheni konferenciától az első bécsi döntésig (1938. október 1—november 3.)
kormány radikális intézkedéseket tenni, hogy ezek az állapotok végre megszűnjenek, mert folytonos incidensek mellett nem lehet nyugodt atmoszférában békésen tárgyalni. Ugyanebből a szempontból újból felhozza a feltartóztatott dunai uszályok ügyét, sürgetve az ügy végleges és gyors elintézését. KÁNYA KÁLMÁN külügyminiszter kijelenti, hogy az uszályok ügyében már megadta a választ: a magyar hatóságok bizonyos egészségügyi szabályok szerint kénytelenek ebben az ügyben eljárni s mihelyt meg lesz rá a lehetőség, az uszályokat szabadon fogják bocsátani. ANDORKA RUDOLF ezredes közli, hogy tudomása szerint a visszaadást az uszályok újbóli rakodása késlelteti, feltehető, hogy ez 2 — 3 nap alatt megtörténik és akkor a szabadon bocsátásnak nem lesz akadálya. KRNO követ felolvassa a csehszlovák delegáció ellenjavaslatait tartalmazó B. 9 1 alatti jegyzéket és átadja a csehszlovák oldalról javasolt határvonalat feltüntető térképet. TISZO miniszterelnök ennek megtörténte után bejelenti, hogy a szlovák parlamenti klubokat mára ülésre hívta össze Pozsonyba, abból a célból, hogy velük a kontaktust a tárgyalások szempontjából fenntartsa. Kénytelen tehát eltávozni és közli, hogy távolléte tartamára a delegáció vezetését Krno követ fogja átvenni. E bejelentés után Tiszo miniszterelnök az ülést elhagyja. Az átadott térképet a magyar és csehszlovák delegáció tagjai tanulmányozzák. Ennek megtörténte után KÁNYA KÁLMÁN külügyminiszter javasolja az ülésnek rövid időre való felfüggesztését, hogy a magyar delegáció egymás között tanácskozhassék. Az ülés újbóli megnyitása után gróf Teleki PÁL m. kir. vallás- és közoKtatásügyi miniszter a következőkben ismerteti a magyar delegáció álláspontját: A magyar delegáció áttanulmányozta a térképet, bár már annak átadásakor első pillanatra tisztában volt vele, hogy a csehszlovák delegáció részéről javasolt határmegvonás magyar szempontból teljességgel elfogadhatatlan. A csehszlovák részről javasolt határvonal egy stratégiai és közlekedési szempontok alapulvételével megrajzolt határ, egy lemérsékelt Trianon, amely zárt, 90%-os többségű magyar tömböket kapcsol le közlekedési és stratégiai szempontokból, különösen a határvonal középső szakaszán. Amellett egy egész sora a feltétlenül magyar népességű városoknak kiesnék Magyarországból, úgy hogy a cseh javaslat ez okból is teljesen elfogadhatatlan. Azért, hogy ne kelljen esetleg egyes területeken új vasútvonalakat építeni, nem lehet zárt ethnográfiai egységeket megbontani. Nem lehet városokat önkényesen visszatartani és a városok vásárterületének biztosítása címén nagy magyar tömböket szlovák területen meghagyni. Ezzel szemben a magyar oldalról javasolt határ megvonása tisztán az ethnikai elv alapján történt, tekintet nélkül az esetleg jelentkező közlekedési és stratégiai szempontokra. 9 1 Lásd e kötet 492b. sz. iratát. 766
